Génolló a Nők Lapja 2020/50. számának Világ rovatában.

Először kapta két női kutató együtt a kémiai Nobel-díjat: Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier. Az általuk kidolgozott eljárás, a génolló alkalmas arra, hogy az ipari növényeket ellenállóbbá tegye a kártevőkkel szemben, és ha tökéletes lesz, segíthet abban is, hogy a gyerekek ne vigyék tovább a szülők örökletes betegségeit.

,,Álmomban a homokos tengerparton állok. Felismerem, Hawaii szigete, ahol felnőttem: a Hilo-öböl, ahol a barátaimmal a hétvégéket töltöttem, kenuversenyeket néztünk, és kerestük a kagylókat meg az üveggyöngyöket, amiket a japán halászhajókról mosott partra a víz. De ma a part üres. A fény finoman táncol az óceán felszínén, mintha csillapítani akarná a félelmet, amit kislánykorom óta érzek. Ezt a rettegést minden helyi ismeri. Az én generációm nem tapasztalta meg a cunamit, de láttuk a fotókat. Tudjuk, hogy a városunk veszélyes zónában fekszik. És akkor észreveszem a hatalmas hullámot. Fölém tornyosul, fehér köpenyével eltakarja az eget. Megbénulok a félelemtől, de ahogy közeledik, a rémületemet felváltja az elszántság. Felkapok egy szörfdeszkát, és a vízbe gázolok, egyenesen a hullámok felé. Túljutok az elsőn, majd legyőzöm a másodikat is, és elém tárul a távoli vulkán látványa. Káprázatos…
A hálószobámban ébredek Berkeley-ben, Kaliforniában. 2015 júliusa van, ez életem legizgalmasabb éve. A nevem Jennifer Doudna. Biokémikus vagyok, a pályám nagy részét laboratóriumban töltöttem, és olyan témákban kutattam, amelyekről az emberek többsége soha nem hallott.”

Macskaméretű malac

A Rés a teremtésben című könyv ezzel a hullámos jelenettel indul. Az alaptémája pedig a CRISPR/Cas9 nevű eljárás, a „génolló”, amivel (elméletileg) az összes élőlény DNS-e szabadon szerkeszthető, akár egy sima szöveg. A tudósok például létrehoztak vele egy Schwarzenegger-féle szuperizmos kutyát úgy, hogy az izmokért felelős génjében megváltoztattak egy betűt. A növekedési hormonra reagáló gén kiiktatásával macskaméretű sertést alkottak, ami házi kedvencnek is jó lehet. A növények génkezelése megoldhatja az emberiség élelmezési problémáit.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mikor alkalmazható majd emberek esetében is az eljárás?
Hogy jutott idáig a két tudós?
Próbáld ki most kedvezményesen!