Válságkezelés és női vezetők a Nők Lapja 2020/46. számának Világ rovatában.

Azokban az országokban, amelyeket nők vezetnek, arányaiban kevesebb koronavírusos halálesetet regisztráltak, mint ott, ahol férfiak kormányoznak. Ez felveti a kérdést: miért a nők tűnnek ki stratégiájukkal a válság idején, és mit kockáztatnak azzal, ha kritikus helyzetben hajlandók a kezükbe venni a kormányrudat?

Amikor kitört a világjárvány, a józanul gondolkodó, történetesen női vezetők gyorsan és határozottan reagáltak a napról napra változó eseményekre. Miután Caj Jing-ven tajvani elnök asszony tavaly decemberben először hallott egy rejtélyes új vírusról, amely megfertőzte Vuhan polgárait, azonnal elrendelte a kínai városból érkező repülőgépek ellenőrzését. Ezután járványügyi irányítóközpontot hozott létre, felgyorsította az egyéni védőeszközök, például az arcmaszkok gyártását, és korlátozta a Kínából, Hongkongból és Makaóból induló járatokat.
Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke a járvány kezdeti időszakában azonnal lépéseket tett az idegenforgalom leállítására, valamint az egész országra kiterjedő, egy hónapos karantént vezetett be. K. K. Shailaja, a délnyugat-indiai Kerala állam egészségügyi miniszterasszonya még januárban, mielőtt az első koronavírus-fertőzött belépett volna az országba, olyan stratégiát dolgozott ki, amelyben nagy hangsúlyt kapott a nyomon követés, tesztelés, elkülönítés és többféle betegtámogató program. Előremutató intézkedéseinek köszönhetően Keralában kivételesen kevés halálesetet regisztráltak, így Shailaját „koronavírus-gyilkosként” is emlegetik, az ENSZ pedig kitüntetésben részesítette a járvány elleni globális harcban való közreműködéséért.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Milyen intézkedéseket hoztak a női vezetők a világ különböző pontjain?
Miért hasznos az empátia egy járványhelyzet kezelésekor?
Próbáld ki most kedvezményesen!