„A munkánkat mindig halálosan komolyan kell venni, önmagunkat sosem.” (Spencer Tracy) A Nők Lapja 2020/44. számának Ecce Homo rovata.

Október 13-a van ma, amikor e sorokat papírra vetem, kedvenc színésznőm – na jó, Kiss Manyival együtt… –, Dayka Margit születésnapja. Ő valóban a csoda volt, a teljesség megtestesítője, egyszerre a legnagyobb tragika, komika, a legmélyebb tradíciókhoz ragaszkodó és a legvakmerőbb újító, alázatos és fejedelemasszony, ő volt az, aki mindenkit, társakat, közönséget magával ragadott. Hihetetlen volt a varázsereje a férfiakra. Nagyváradon már hatéves korában feltűnt Ady Endrének a vagány újságárus kislány, és behívta a kávéházba kakaóra. Évekkel később Móricz Zsigmond az egyik első rajongója volt, de ott legyeskedett körülötte Hunyady Sándor, Márai Sándor és Szép Ernő is. Háromszor ment férjhez, de egyik frigy sem bizonyult tartósnak, míg negyedszerre a sors – micsoda sors! – összehozta az igazival, és lett belőle a század egyik nagy szerelmi története.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Vajon hogyan végződik a történet?
Próbáld ki most kedvezményesen!