Körüljáró: Szabadka különleges épületei, legendás emberei és rövid története

Szabadkai történetek a Nők Lapja 2020/25. lapszámából.

Száz éve Trianonban újrarajzolták Magyarország térképét, hatalmas területek és annak lakói váltak egy csapásra határon kívüliekké. Sorozatunkban időről időre bemutatunk egy-egy települést, történetét és történeteit – a teljesség igénye nélkül!

Vermes Lajos szabadkai polgár, a sport és a testedzés megszállottja megérdemelne némi elismerést a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. Ő ugyanis már 1880-ban felélesztette az ókori olimpiai játékokat a Szabadkától nyolc kilométerre található fürdőtelepülésen, Palicson. Előbb kétévente, aztán minden évben zajlottak itt a versenyek. Nyári játékoknak hívták, és több száz sportoló érkezett miatta külföldről is. Először a hagyományos számokban hirdettek versenyt, majd bővítették a programot tenisszel, kerékpározással, vívással. Vermes és tehetős családja még kerékpárstadiont is építtetett, tribünnel. A lelkes fiatalember már tizenhat évesen elutazott, hogy megnézzen minden, az ókori játékokra vonatkozó tárgyi emléket, többek között alaposan szemügyre vette Müron Diszkoszvető szobrát is. Méretet vett a szobor-diszkoszról, majd a szabadkai vasgyárban elkészíttette a másolatát. Ennyire komolyan vette. Még olimpiai faluról is gondoskodott. Az persze nem hasonlítható a mostani gigaolimpiák lakótelepeihez, viszont mindegyiknél szebb volt, és ma is látható: ott áll a Palicsi-tó partján, Bagolyvár a neve. A palicsi győztesek ugyanúgy koszorút kaptak a fejükre, mint az ókori elsők, de nem babérból, hanem akácágakból hajlítottat. A palicsi nyári játékokat 1880−1914 között rendezték.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő most csak 300 forintért!
Ízelítő a cikk tartalmából
Érdekességek és apró történetek Szabadkáról, és a valaha ott élt emberekről.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 300 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta.