Úgy járt a lába az ebédlőasztal alatt, mint egy frusztrált kamasznak, de a telefonját nem tette le, elszántan csörgette Ákos számát. Vasárnap délután volt, eddig huszonegyszer hívta a férfit. Ült a néma lakás hipermodern, fémesszürke díszletei között, és modern nőhöz egyáltalán nem illően bőgött. Mert már hetek óta telefonált folyamatosan a szerelmének, aki március elején, a kijárási korlátozás előtt néhány nappal súgta a fülébe az Oktogon sarkán, hogy gyönyörű menyasszony leszel, és ő úgy meghatódott a különös lánykéréstől, hogy elfelejtette megkérdezni, miként áll a kedves válópere. A szeretkezés hipergyors volt az ő patikaotthonában, mert a férfi ra másnap prezentáció várt a cégénél. Aztán jött jó néhány Ákos-mentes nap, majd az ezredik telefonhívása és SMS-e hatására feszülten hívta fel őt az egyébként fegyelmezett szerelme.