Milyen szakácskönyv kerüljön a karácsonyfa alá? 1. rész

Küldetésemnek tekintem, hogy meggyőzzem a hitetlenkedőket arról, hogy a szakácskönyvek nem egyszerű receptgyűjtemények.

Nem bizony, hisz akad köztük szépirodalom, útikönyv, életmódkalauz, tankönyv, enciklopédia, korrajz. És mindegyikben ott van az ígéret új, vagy épp rég elfeledett ízekre, csodás finomságokra. Nagyon személyes könyvajánlóm következik. 

Dragomán György: Adjuk meg a módját! (Magvető)

Vannak könyvek, amelyeknek a megjelenéséig visszaszámolunk, és aznap megvesszük. Nekem ilyen volt a Harry Potter-sorozat, és ilyenek Dragomán György főzőskönyvei. Ahogy az előzőt, ezt az újat sem fogom rögtön elolvasni, hanem elteszem a szürke, kilátástalan januárra, és esténként megjutalmazom magam egy-egy fejezettel. Lesz benne olyan, amit már ismerek, mert megjelent nálunk a Nők Lapjában, és lesznek közte újak is. Közös bennük, hogy az olvasó mindegyiket azonnal el akarja készíteni, mert Dragomán György úgy tud a sültkrumpliról is írni, hogy az ember nem nyugodhat addig, amíg meg nem kóstolja. Mivel a receptek tökéletese, bekerülnek a családi repertoárba, majd amikor keressük valamelyik kedvencet, újra és újra belefeledkezünk a könyvbe. És ez nagyon jól van így. 

Mimi Thorisson: Francia ízek –
Egy év a vidéki konyhámban
(HVG Kiadó)

Ha Mimi Thorissont csak a közösségi médiából ismerném, akkor azt mondanám, hogy vérprofi, de biztos a fele sem igaz abból, amit látunk. Mivel azonban ez már a második magyarul megjelenő szakácskönyve, tudom jól, hogy nem kirakatot mutat, hanem azt, hogyan él ő és a nagycsaládja. Most éppen Franciaországban, előtte Olaszországban. Thorisson nem egyszerűen recepteket kínál, sokkal inkább egy életstílus színes, szinte szagos dokumentációját. Férjével, Oddur Thorisson izlandi származású fotóművésszel és gyerekeikkel a dél-franciaországi Médoc-ban, egy felújított kastélyban telepedtek le. A közeli erdő és a kert bővelkedik friss alapanyagokban, ráadásul a barátságos helyi gazdák mesésen friss árut kínálnak, így nem csoda, hogy a Thorisson család konyhájában mindig mennyei fogások készülnek, szigorúan szezonális hozzávalókból. A receptek között akadnak rusztikus, hétköznapi, valamint bonyolult, ünnepi fogások is.

Rubin Eszter: Mit esztek ti otthon, mannát? (Pesti Kalligram Kft.) 

Rubin Eszternek először a regényeit olvastam, majd a Facebookon is elkezdtem követni, és többször is elkészítettem az ott posztolt finomságait. Ismertem a korábban megjelent gyulladáscsökkentő recepteket tartalmazó szakácskönyvét, illetve azokat, amiket a hisztamin intoleranciával, illetve hormonális problémákkal küzdőknek írt, de én nagyon vágytam egy „simára”, amiben minden van a kelt tésztáktól kezdve a tortákon át a zöldséges, húsos fogásokig. Érdemes volt várnom, mert sokkal többet kaptam annál, mint amiről álmodtam: nemcsak ínycsiklandó recepteket, de hozzá a szerzőtől megszokott színvonalon megírt történeteket, és temérdek gyönyörű ételfotót. Ebben a kötetben benne van a főzés és az evés iránti szenvedély, amit rendkívül harmonikusan egészít ki egyfajta nyugodt otthonosság. 

Ambrus Éva, Vágó Piros: Gyors, finom, egyszerű (BOOOK Kiadó)

Aki szeret főzni, az szívesen elpepecsel a bonyolultabb receptekkel, utánajár a különlegesebb hozzávalóknak, és akár több órát is rászán egy-egy fogásra. De még nekik/nekünk is leggyakrabban gyorsan elkészülő ételekre van szükségünk, hogy esténként laktató, finom, és lehetőleg egészséges ételeket tegyünk az asztalra. A rohanós hétköznapokon hajlamosak vagyunk az ezerszer elkészített fogások után nyúlni, miközben nagyon vágyunk valami újra – ebben segít Ambrus Éva és Vágó Piros, akik nyolcvan finomságot kínálnak kapkodós hobbi séfeknek.  A könyvben találunk leveseket, salátákat minden évszakra, főételeket, pitéket, desszerteket és vendégváró falatokat. Minden ismerős alapanyagokból készül, de a fűszerezésnek és a szokatlan kombinációknak köszönhetően új kedvencekre tehetünk szert.

Pierre Hermé: Macaron mesterfokon (Alexandra Kiadó) 

Két évvel ezelőtt Párizsban nyaraltunk, és lelkesen kóstoltuk végig az ikonikus cukrászdákat. Pierre Hermé macaronjai többször is sorra kerültek, minden alkalommal idegesítően sokáig magyaráztam a gyerekeimnek, hogy ezeket a kis örömbombákat nem befaljuk, hanem komótosan ízlelgetjük. Nyilván nem értették meg, mit tipródom ezen ennyit, de azóta is emlegetik, hogy azok voltak a világ legjobb macaronjai. Most, hogy már magyarul is kapható a cukrászmester albumnagyságú, és enciklopédia részletességű macaronos könyve, semmi sem ment meg attól, hogy én is ilyen tökéletes színes csodákat süssek. (Hallom a fejemben a családtagjaim gúnyos kacaját, de akárhogy is van, ha csak fele olyan finomra sikerül, már akkor is jók vagyunk.)

Személyes szakácskönyv ajánlónk 2. részéért kattints ide!

 

 

Készíts személyre szabott csokoládés ínyencséget ajándékba! Mutatjuk, hogyan:

Kiemelt kép: nőklapja.hu