Az egyszeri felvilágosítás és a tabusítás helyett a szexuális nevelés a testtudatosság kulcsa. Ennek köszönhetően tud különbséget tenni jó és rossz titok között, és így tanul meg nemet mondani kamaszkorában a gyerek olyan dolgokra, amikre nem áll készen.

Októberben új sorozatot indítunk, melyben kétheti rendszerességgel rázós vagy családon belül sokszor tabunak számító témákat járunk körül abból a szempontból: hogyan és miért beszélgessünk a gyerekkel mégis ezekről? Mert beszélgetni kell, dacára annak, hogy kellemetlennek tartjuk, vagy annak, hogy mi magunk nem rendelkezünk mintával arról, hogyan is kellene ezt csinálni. Rögtön bele is vágunk a közepébe: a sorozat első részében azt járjuk körül, miért fontos a szex edukáció és hogyan beszélgethetünk a gyerekkel életkorának megfelelően a szexualitásról?

Felvilágosítás helyet szexuális nevelés

„Legelőször is azt fontos tisztázni, hogy a szexualitás nem csak a szexet jelenti, hanem érzéseket, a testképünket, egy sor olyan mintát, amit a szüleinktől láttunk és otthonról hozunk, tehát nem egy színfalak mögött zajló terület ez, hanem nagyjából az egész életünk. Ezért nagyon sok minden másról is kell beszélnünk, amikor szexről beszélünk” – mondja Varga Aida a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, Yelon szexedukációs programjának szakmai vezetője. A szakember szerint az a módszer, amit felvilágosításnak nevezünk, több szempontból problémás, hiszen általában nem a gyerek kérdései és tudásszintje mentén történik, túl sok információt ad át egyszerre, és a szülőre is hatalmas terhet ró egy tökéletes felvilágosítás képzete.
„Nem arról van szó, hogy a gyereket 13 és fél évesen ki kell hozni a sötétből a fényre, és onnantól majd mindent tudni fog. Arról sincs szó, hogy 13 és fél évesen nem érdekli a szex, másnap pedig hirtelen nagyon. Ezért inkább a szexuális nevelést, a szex edukációt szoktuk előtérbe helyezni és javasolni, ez pedig nulla éves kortól, rögtön a megszületés után elkezdődik” – javasolja Varga Aida. A gyerek test- és énképét ugyanis nagyban meghatározza, hogy az első napokban, hetekben és hónapokban milyen az anya és a gyermek viszonya, hogy az őt körülvevő felnőttek hogyan gondoskodnak róla, mennyire figyelnek a jelzéseire, szükségleteire, milyen kötődési mintázat alakul ki benne. Idővel a saját testéről szerzett tudása árnyaltabb és egyre gazdagabb lesz. Először szavai sincsenek rá, érintéssel kommunikálunk a legtöbbet vele, aztán megnevezi, megtanulja a testrészeit, majd azt is, hogy mit csinálnak, mire valók.
Emellett a gyerek látja a szülők kapcsolatát, egymáshoz viszonyulását, ami ugyanúgy része a gyerek szexuális nevelésének, mint az, hogy megnevezzük a testrészeinket, és ebből a tanulási folyamatból a nemi szerveket sem hagyjuk ki.
A szülők saját testükhöz és egymáshoz való viszonyát azonban nem onnan érdemes kezdeni, hogy mit engednek meg a szülők a gyerekek mellett az intimitást illetően, hanem onnan, hogy

mit lát a gyerek és milyen következtetést von le például abból, ha anya áll a tükör előtt és szidja magát, miközben számára anya a világ leggyönyörűbb nője.

„Persze, a szülők viszonya is számít, de nehéz azzal kapcsolatban általános érvényű kijelentés tenni, hogy kinél mi a határ. Vannak, akik sosem fürdenek együtt, és vannak családok, ahol ez két-hároméves korig belefér. Nem jó, ha apa a gyerekek előtt fogdossa anyát, viszont az is lehet káros, ha semmilyen intimitást nem lát a gyerek a szülők közötti interakciókban, ha sosem ölelik meg egymást és egy puszit sem adnak egymásnak, mert egyrészt ezt viszik át majd a saját a kapcsolataikba is. Másrészt, amikor előjön a szülők közötti szexualitás témája, könnyebb lesz a gyerekben ilyenkor az ezzel kapcsolatban természetszerűleg jelentkező frusztrációt feloldani, mint úgy, ha még azt se látta soha, hogy a szülei puszit adnak egymásnak” – mondja a szakértő. Varga Aida szerint a szexuális nevelés négy alapelvét érdemes megismernie minden szülőnek, amelyekre a szülő-gyerek közötti beszélgetések alapozhatók. 

1. Legyen rá szava!

Azért, hogy bármiről is beszélni tudjunk ebben a kérdéskörben, de legfőképpen azért, hogy ha a gyerek visszaélést él át, el tudja mondani: nevezzük nevén a gyerekek nemi szerveit. Teljesen mindegy, hogy hívja a család, de

ne az legyen a gyerek alapélménye a saját nemiségével kapcsolatban, hogy van a testemen egy rész, amit megnevezni sem lehet. 

2. Mondhasson nemet

A második aranyszabály, hogy a gyerek mondhasson nemet, és az elutasítását fogadjuk el. „Ne etessük meg vele a 48. kanál spenótot is. Ne kelljen megpuszilni a nagymama barátnőjét, a nagymamát vagy akár a szülőket a suli udvarában, ha az neki éppen akkor valamiért kellemetlen” – javasolja a szakértő. Varga Aida sokszor azt tapasztalja, hogy a visszautasítás kérdését illetően a szülőkben sokszor felmerül, hogy így a gyerek majd mindenre nemet fog mondani, amihez nincsen kedve, és esetleg kezelhetetlenné válik. Ezért itt is kulcsfontosságú az elsődleges minta: a gyereknek a szülőktől is azt kell látnia, hogy a nem az nem, az igen pedig igen és a kettő között nincs átjárás. Fontos, hogy ő se mindig visszautasítással találkozzon a szülők részéről, és kapjon a visszautasításra magyarázatot. Például: „tudom, hogy játszira akartál menni, de most nem tudunk, mert esik az eső, minden csupa sár és nem akarunk elázni, de csinálhatunk helyette valami közös programot itthon.”

3. A bugyi-szabály

A szexuális nevelés harmadik alappillérének lényege:

amit a bugyi fed, az csak a gyereké, és ha valaki hozzá akar érni, arról szólni kell egy olyan felnőttnek, akiben megbízik.

Azt is el kell neki magyarázni, hogy van olyan, amikor apának, anyának vagy az orvosnak meg kell vizsgálnia ezt a részt, de akkor a gyerek kapjon magyarázatot, hogy miért történik. Ugyanez vonatkozik kisgyerekeknél a fenéktörlésre is: mondjuk el neki, hogy ezt most ezért csináljuk, de pl. saját nemi szerveiket megmosni már nagyon kis kortól megtaníthatók a gyerekek. 

4. Jó titok – rossz titok

A gyerekekkel szembeni visszaélés része sokszor az is, hogy az abuzáló személy arra kéri a gyereket, hogy „maradjon ez a mi közös kis titkunk”. A jó titok, rossz titok különbségtételével azt tanítjuk meg a gyerekeknek, hogy kétféle titok létezik és ezek más-más érzetet keltenek bennünk. A jó titok az, amitől izgatottak lesznek, ami boldoggá teszi őket, izgalom lesz a hasukban, mint amikor szülinapra készülnek vagy ajándékot készítenek. És van a rossz titok, ami megbetegít. Attól fáj a hasunk, rossz érzés lesz bennünk, rosszat álmodunk tőle, szomorúak vagyunk miatta, félünk. Ez az a titok, amit el kell mondanunk olyan felnőttnek, akikben megbízunk. Ideális esetben apának vagy anyának, de sokszor éppen a szülő az, aki előidézi ezt a helyzetet, ilyenkor jönnek képbe más felnőtt bizalmasok – rokonok, tanárok. Ezért használja a szakértő a felnőtt bizalmas kifejezést a szülők helyett.

Állandó bizalmi légkör és sok kicsi beszélgetés

Ha alkalmazzuk ezt a négy alapelvet, azzal nagyban elősegítjük gyermekünk későbbi szexuális biztonságát és önbizalmát is. Ha ugyanis vannak nevei a testrészeinek, akkor el tudja mondani, ha visszaélés érte. Ha ismeri a bugyi-szabályt, akkor tudja, hogy nem elfogadható, ha valaki csak úgy odanyúlkál. Ha képes felismerni a saját határait, mert megtanulta, hogy nem kell megtennie olyat, amit nem szeretne, ha mondhat nemet, azáltal felismeri a saját szükségleteit és azt is, hogy mi az, ami jólesik neki és örömmel tölti el. Ha megtanult különbséget tenni a jó titok és rossz titok között, akkor jó eséllyel felismeri, milyen az, ha valaki bántja őt.
Varga Aida szerint azért kulcsfontosságú ezeket kicsiként megtanulni, mert ha kamaszként konkrétabb formában találkozik a szexszel, akkor ismerni fogja már a saját testét, tudni fogja, hogy mi az ami jól esik neki, és

mivel megtanulta azt, hogy mondhat nemet, tudni fog nemet mondani olyan szexre, amire még nem áll készen, olyan újdonságra, amit nem szeretne kipróbálni – és ez ugyanígy elmondható akár az alkohollal vagy a cigivel kapcsolatban is.

Ha kicsi kortól megvan a tudása arról, hogy testi szinten mit jelent a rossz titok, akkor kamaszként is fel fogja ismerni, ha például egy tanár tesz olyat, ami nem fér bele tanár-diák viszonyba.
Ami pedig mindezt összeköti, az egy olyan bizalmi légkör, amiben kezdettől nevelkedik, amiben fel lehet tenni kérdéseket, amiben ér nem tudni dolgokat. Ha úgy nő fel, hogy azokra a kérdésekre, amik éppen foglalkoztatják a tudásszintjének megfelelő választ kap, akkor a gyereket nem terheli meg túl sok olyan információ, amire még nem feltétlenül áll készen, a szülőt pedig nem terheli a felvilágosítás terhe.

„A szexuális nevelés tehát inkább sok kis beszélgetés éveken át, semmint egy akadémiai előadás egy adott időpontban, ami egyként senkinek sem komfortos” – vallja Varga Aida.

A szakértő szerint az is nagyon fontos, hogy a gyerek akkor kapjon válaszokat, amikor kérdez. Lehetőleg ne szidjuk le, ne keltsünk benne szégyenérzetet, ne mondjuk olyat, hogy ehhez még kicsi vagy, erről még nem kell tudnod. Mert ebből egyrészt azt tanulja meg, hogy ne kérjen segítséget, másrészt és előbb-utóbb úgyis talál rá választ a Google segítségével.

De mennyivel vagyunk előrébb, ha a kérdéseit beírja a keresőbe?

„Vannak olyan statisztikáink, ami szerint a 7-10 évesek 3. leggyakoribb keresőszava a pornó, ami azt jelenti, hogy hallották már ezt a szót valahol és azt is, hogy nem feltétlenül volt olyan felnőtt a közelükben, akitől megkérdezhették, hogy mit jelent” – mondja Varga Aida. 
A pornóval pedig az a baj, hogy „a gyerek nem az érettségének megfelelő minőségű és mennyiségű információt kap belőle, és a túl sok információ is abúzus. Főleg, ha olyan pornófilmet talál meg, amiben erőszak történik. Tehát túl azon, hogy nyilván téves képet mutat, egy ilyen képsor tényleg trauma lehet. De a gyerek kíváncsi, ráadásul fel tud nőni a túl sok információhoz függetlenül attól, hogy ez jó-e neki vagy nem. Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy az ő tudásszintjének megfelelően kell beszélgetni a gyerekekkel ezekről a kérdésekről, mert

vannak olyan nyolcévesek, akik szexuális bántalmazás áldozatai, vannak olyanok, akik mellett szexelnek, olyanok, akik pornót néznek és olyanok, akik a babaházuk mellett ülnek, de ettől még mindegyik nyolcéves. Ezért nem lehet azt mondani, hogy van egy megfelelő időpont a felvilágosításra.

Ehelyett inkább azt tartsuk szem előtt, hogy az adott gyerek tudásának és kérdéseinek megfelelően tudjunk tudást átadni és együtt gondolkodni vele” – javasolja Varga Aida.

Ti szoktatok rázós témákról beszélgetni otthon? Van olyan kérdés, amit szívesen megbeszélnél a gyerekkel, de nem tudod, hogyan kezdj bele vagy amit ő kérdez, de nem találod rá a megfelelő választ? Írd meg nekünk a noklapjahuszerk@centralmediacsoport.hu emailcímre vagy gyere beszélgetni a Facebook-csoportunkba!

(Kiemelt kép:nőklapja.hu/Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!