A járvány miatt még gyorsabban vehetik el a robotok az emberek munkáját

A változás elkerülhetetlen, de mely ágazatok és foglalkozások a leginkább érintettek?

Mi történt?

A Gap megháromszorozza a robotok számát a raktáraiban.

Miért fontos ez?

Mert az automatizációval emberek milliói fogják elveszíteni a munkájukat.

Tovább olvasnál? Erről lesz szó:

  • Miért fokozza a robotizációt a világjárvány?
  • Mely foglalkozásokat és ágazatokat érinti leginkább a változás?
  • Mi a helyzet Magyarországon?

A robotok már köztünk élnek. No, nem úgy, ahogy a hollywoodi filmek szeretik ábrázolni őket, azaz veszélyes, világuralmi terveket dédelgető agresszorokként (Terminator, Mátrix). Inkább az automatizálható feladatokat elvégző gépek száma növekszik.
Május közepén a szingapúri robotkutya borzolta a kedélyeket, amit a hatóságok azzal a feladattal engedtek ki a Bisha-Ang Mo Kio parkba, hogy emlékeztesse az embereket a közösségi távolságtartás betartására. A Boston Dynamics négylábú Spotja két hétig járta a parkot és egy előre felvett figyelmeztetést sugárzott. 

Bár időről időre felröppennek hírek arról, hogyan lesznek egyre életszerűbbek a szexrobotok, mit tudnak majd a robotkatonák, vagy hogyan írnak olyan szoftvert, hogy az asszisztens robot kitalálja, mire van szüksége a munkavállalónak – az igazi robotforradalom már évekkel ezelőtt elkezdődött a gyárakban és a raktárkomplexumokban.
Az Amazon, amely a világ egyik legnagyobb internetes kereskedelmi cége, évek óta egyre több robotot használ a raktáraiban, sőt, 2019-ben Dél-Kaliforniában a csomagok kiszállításában is elkezdték tesztelni a robotokat – egyelőre emberi kísérővel.
A cél eddig is leginkább a hatékonyabb termelés volt, az éjjel-nappal megállás nélkül dolgozni képes robotok pedig egyre gyorsabb ütemben vettek át bizonyos feladatokat az emberektől.
Aztán jött a koronavírus-járvány.

A járvány mint tökéletes apropó

A pandémia miatti lezárások két irányba feszítették a nagy raktárakkal dolgozó üzletláncokat. Egyfelől megugrottak az internetes megrendelések, másfelől az alkalmazottak számát nem növelhették biztonságosan a zárt terű raktárakban.
A cégek persze nem késlekednek a megoldással. A ruházattal és kiegészítőkkel kereskedő amerikai óriás, a Gap a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a járvány miatt gyorsabban szereli fel a raktárait olyan robotokkal, amelyek a megrendelt árucikkeket segítenek összegyűjteni.

A cég már év elején kötött egy megállapodást, hogy őszre megháromszorozza a robotjai számát, aztán beütött a világjárvány, így megsürgették a Kindred AI-t, nem lehetne-e hamarabb szállítani a gépeket. A majdnem 2,5 méter magas robotok átlagosan négy ember munkáját tudják elvégezni.
A hír érdekessége, hogy a Gap korábban nem hozta nyilvánosságra a robotok számának drasztikus növelésére vonatkozó terveit. Ez pedig csak egyetlen példa, a változás az egész világot érinti majd: a cégek a távolságtartásra hivatkozva alkalmazottak tömegeitől válhatnak meg a termelés és a bevételek felpörgetése érdekében.

Kiket és hogyan veszélyeztet a robotizáció – Magyarországon is?

Egyre több új technológia áll a cégek rendelkezésére, hogy kiváltsák az emberi munkaerőt: a pénztáros, csomagoló és árumozgató robotok miatt például amerikai munkavállalók milliói válhatnak feleslegessé, írja a Reuters. Vince Martinelli, a RightHand Robotics marketingvezetője pedig a járvány kapcsán nagyon egyértelműen fogalmazott: „Ha csak korlátozott számú ember lehet egy épületben, akkor biztos nem akarhatja senki, hogy munkások olyan egyszerű feladatokkal foglalkozzanak, amelyek automatizálhatóak.”
A folyamat elsősorban a szakképzettség nélküli, betanított munkát végzőket, illetve bizonyos adminisztrátori munkakörökben dolgozó emberek állását veszélyezteti. 

Magyarországon 730 ezer olyan munkavállaló van, akinek a munkáját részben vagy teljesen el tudnák végezni robotok is, ez a munkavállalók kb. ötöde –

írta írta 2019-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) elemzése alapján a Qubit. Az érintettek az ipari és építőipari, valamint a gépipari foglalkoztatottak, valamint az irodai és adminisztrációs feladatokat végző munkavállalók.
A gépesítés veszélyei közé viszont nemcsak az elbocsátások tartoznak, hanem az is, hogy mit követelnek így a megtartott munkavállalóktól. Miközben az Amazon azzal büszkélkedett, hogy a csúcstechnológiával felszerelt raktáraiban az ember és a gép egymást kiegészítve, sokkal biztonságosabb körülmények között dolgozik, a valóság egészen aggasztó. 2019 karácsonyán a The Atlantic és a Reveal közös riportja tárta fel, hogy az automatizált raktárakban sokkal több személyi sérülés történt, ugyanis a gépek nem tehermentesítették, hanem még nagyobb sebességre kényszerítették az embereket. 

Hogy mi lesz a megoldás? Biztos, hogy nem a géprombolás – sokkal inkább a tömeges átképzések és az oktatás átalakítása. Az emberiség túlélt már drasztikus technológiai változásokat. Ilyen volt a két ipari forradalom a 19. században, az elektronika térnyerése a 70-es években vagy az internet elterjedése 20 éve. Mindegyik radikális átalakulásokat hozott, most pedig tudjuk, hogy a gépesítés forradalma következik. És tudjuk azt is, hogy a gépek (egyelőre) nem tudják helyettesíteni például az emberi kreativitást vagy az empátiát. Ideje lenne erre felkészülni.

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy előfizetői tartalmakhoz is hozzáférj!

(Robotkar állít össze egy karosszériát a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban 2020.május 17-én. Fotó: Ákos Stiller/Bloomberg via Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!