Több száz ukrán csecsemő sorsa mutatja most meg, mi a baj a béranyasággal

A járvány miatt Ukrajnában egy hotelben várakoznak nyugati szüleikre azok a csecsemők, akiket béranyák hoztak világra.

Mi történt?

51 béranyától született csecsemő maradt egy ukrán hotelben, mivel a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellehetetlenítették, hogy a megrendelő szülők értük menjenek vagy elvigyék őket az országból.

Miért fontos ez?

A béranyaságot övező etikai viták egyik sarkalatos pontja, hogy ez a gyakorlat nemcsak az anyagilag rosszabb helyzetű béranyák kiszolgáltatottságát növeli, de a körülmények változása – például egy radikális törvényi szigorítás vagy a mostani világjárvány – miatt végül a végképp ártatlan gyerekeken csattan az ostor.

Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:

  • Milyen etikai és jogi problémák merülnek fel a béranyasággal kapcsolatban?
  • Mi történt azokban az országokban, ahol betiltották a béranyaságot?
  • Mi lesz az Ukrajnában béranyáktól született babák sorsa?

Vannak azok az esetek, amikor egy promóciós vagy figyelemfelkeltőnek szánt videó nem feltétlenül azt a hatást éri el, ahogyan tervezték. Így járt ezzel az ukrán BioTexCom is, amely április közepén közzétett videójában a politikai döntéshozókra igyekezett nyomást gyakorolni, írja a SkyNews. A koronavírus-világjárvány miatt ugyanis 51 csecsemő maradt a cégnél, mert a megrendelő szülők nem tudtak beutazni az országba, illetve a babával elhagyni azt a közegészségügyi korlátozások miatt.

A BioTexCom csupán az egyik a több ukrán vállalkozás közül, amely az országban legális béranya-szolgáltatást végzi, azaz gazdag, zömében nyugat-európai és észak-amerikai pároknak biztosít egészséges újszülötteket ukrán nők bevonásával.
Bár a cég videóján látszik, hogy a Hotel Venice nevű szállodában elszállásolt babákkal jól bánnak, a felvétel sokkolta a nemzetközi közvéleményt, és ismét rámutatott a béranyaság etikai visszásságaira.

Mi a probléma a béranyasággal?

A béranyaság tulajdonképpen arról szól, hogy egy tehetősebb nő kibéreli egy másik, nála jellemzően sokkal rosszabb anyagi helyzetű nő méhét. Ugyanennek a gyakorlatnak az altruista, azaz anyagi juttatás nélküli, gyakran rokonok közötti verziója a dajkaterhesség.
A béranyasághoz jellemzően olyan párok fordulnak, akik természetes úton nem tudtak gyereket vállalni, például mert betegség vagy műtéti szövődmény miatt a nő méhét eltávolították, írja a Qubit. A béranyaságban ilyenkor egy másik nő hordja ki a pár gyermekét. A reprodukciós eljárásnak két módja ismert:

  • míg korábban a béranya petesejtjét termékenyítették meg mesterségesen,
  • mára az az elterjedt gyakorlat, hogy a nevelőanya petesejtjét megtermékenyítik, és ezt az embriót ültetik be a béranya méhébe.

A béranyasággal kapcsolatos etikai aggályok között szerepel az anyagi, fiziológiai és lelki kizsákmányolás, továbbá, hogy ez a gyerekkereskedelem legalizált formája. Ismert, hogy míg Indiában és Thaiföldön legális volt a külföldieknek szervezett béranyaság, gyakran kényszerítettek rá lányokat, hogy (akár sorozatban) vállalják a bérterhességet és a vele járó testi-lelki megpróbáltatásokat, és így tartsák el az egész családot. Indiában 2019 augusztusában tiltották be a gyakorlatot, most már csak családon belül, altruista módon és kizárólag bizonyítottan meddő, gyerektelen, indiai nemzetiségű és legalább öt éve házas pároknak engedélyezik. Thaiföldön már 2015-ben megszületett a hasonló törvényi szabályozás.
A szigorításnak ugyanakkor hátulütői is voltak, például Kambodzsában, ahol az új szabályozás a már folyamatban lévő terhességekre is vonatkozott, több nőt le is tartóztattak, akik eredetileg legális, reklámozott szerződések alapján vállalták a béranyaságot. Ezután viszont csak úgy menekülhettek meg a börtönbüntetéstől, ha vállalták, hogy ők nevelik fel az általuk kihordott gyereket, írta a Qubiten Sándor Judit bioetikus jogász.

Ezzel viszont nemcsak a béranyák kerültek még rosszabb helyzetbe, hiszen szegény család tagjaiként eleve pénzkereseti lehetőségként fogták fel a folyamatot, hanem a megszületett gyerekek is, akik külsőleg is különböznek a család többi tagjától, ráadásul kényszerből nevelik fel őket.

Az Európa Tanács – egyetlen szavazattöbbséggel – 2016. március 15-én utasította el a béranyaságot. Magyarországon a dajkaterhesség 1997-ben bekerült a törvényi szabályozásba, 2000-től viszont a béranyaságot és a dajkaterhességet is betiltották.

És akkor mi történik most az ukrán babákkal?

A Remix szerint több mint 500 csecsemő várakozik Ukrajnában arra, hogy kiderüljön, hogyan alakul a sorsuk. Az ország határait márciusban zárták le, a kormány pedig csak akkor ad belépési engedélyt a szülőknek, ha az illetékes nagykövetségen keresztül kérelmezik azt. Május 15-ig viszont csupán 16 baba szülei tudtak Ukrajnába utazni.
Ljudmila Gyeniszova, az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanja a BioTexCom videójára reagálva javasolta, hogy vizsgálják felül a vonatkozó törvényt, hogy ezután csak ukrán szülőknek engedélyezzék ezt a reprodukciós lehetőséget.

Szerinte a jelenlegi jogi keretek között a béranyaság Ukrajnában egy olyan „masszív és rendszerszintű iparággá” nőtte ki magát, amely a kisbabákat „jó minőségű termékként” hirdeti.

Az országban egy béranya jelenleg akár 14 ezer fontot (kb. 5 700 000 forint) is kereshet terhességenként.
Denis Herman, a BioTexCom jogásza szerint a csecsemőket megfelelően ellátják, de ez nem helyettesíti a szülői gondoskodást. „Próbálunk fotókat küldeni a szülőknek a gyerekükről és konferenciahívásokat bonyolítunk, de ez nem helyettesítheti a közvetlen kapcsolatot.”
A béranyaság gyakorlatának egyébként van előképe az európai kultúrában. A bérdajkaság több száz évig volt népszerű és meghatározó státuszszimbólum a polgárság körében úgy is, hogy hozzájárult a csecsemőhalálozás növekedéséhez. A témával hamarosan külön cikkben is foglalkozunk.

Ha tetszett a cikk, akkor regisztrálj itt!

(Kiemelt kép: Sergei SUPINSKY / AFP)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!