„A lábam egyszerűen nem akart fogyni” – ezért fájdalmas a lipödémás zsírszövet

• Leggyakrabban a lábakon, ritkábban a karokon okoz aránytalan, szimmetrikus zsírfelhalmozódást a lipödéma.
• A fájdalom hátterében valószínűleg gyulladásos, kötőszöveti, ér- és idegrendszeri változások együttesen állnak.
• A tüneteket rendszeres, kímélő mozgással, megfelelő kompresszióval és személyre szabott életmóddal lehet mérsékelni, de csodadiéta nem létezik.

A most 43 éves Mónika gyerekként vékony volt, a kamaszkor kezdetén, nagyjából 12 éves korában azonban a lábai rövid idő alatt jóval vaskosabbá váltak. Eltűnt a térde és a bokája természetes vonala – mesélte lapunknak. Az iskolatársai pedig kegyetlen megjegyzésekkel hívták fel a figyelmet arra, amit ő maga is pontosan látott a tükörben.

Később CrossFitezni kezdett, és élete legjobb formájába került. A dereka és a felsőteste egyre karcsúbb lett, tónusosabb. A lábain azonban alig látszott változás. Még az edzői sem értették, miért nem mozdulnak az alsótestén mért értékek.

Harmincéves volt, amikor egy érsebész először kimondta előtte a lipödéma szót. A diagnózis egyszerre jelentett megkönnyebbülést és félelmet: végre kiderült, hogy a fájdalom, a nehézláb-érzés, a visszerek és a hullámos bőrfelszín nem az ő kudarca. Ugyanakkor azzal is szembesült, hogy egy jelenleg nem gyógyítható, krónikus, soha el nem múló állapottal él.

Normál testsúlyú nőket is érinthet a lipödéma

A lipödéma a bőr alatti zsírszövet krónikus rendellenessége, amely szinte kizárólag nőket érint. Jellemzően a csípőn, a combon és a lábszáron, esetenként a felkaron alakul ki aránytalan zsírfelhalmozódás. Általában mindkét testfelet egyformán érinti, miközben a kéz- és lábfej többnyire kimarad.

Éppen ez különbözteti meg többek között a nyiroködémától. Utóbbinál a nyirokfolyadék elvezetésének zavara okozza a duzzanatot, amely a lábfejet is érintheti, és nem feltétlenül szimmetrikus. A lipödéma ezzel szemben elsősorban a zsírszövet betegsége, bár előrehaladott állapotban a nyirokkeringés is károsodhat.

Az elhízás és a lipödéma egyidejűleg is jelen lehet, ezért a két állapot elkülönítése nem mindig egyszerű. A lipödémát azonban nem a túlsúly okozza: normál testsúlyú nőknél is kialakulhat, és az érintett területek a fogyásra gyakran másként reagálnak, mint a test többi része.

Miért fáj a lipödémás zsírszövet?

A lipödéma más felépítésű zsírszövet, mint egészséges embereknél (Forrás: Canva)

A lipödémás zsír nem pusztán annyit jelent, hogy több zsír van a vastagabb testtájon. Szerkezete és környezete is eltérhet az egészséges zsírszövetétől. A fájdalom pontos oka még nem teljesen tisztázott, a jelenlegi kutatások szerint azonban több folyamat adódhat össze.

A megnagyobbodó zsírsejtek és az átalakuló kötőszövet mechanikai nyomást gyakorolhatnak a környező képletekre. Az érintett területeken gyulladásos folyamatok, szöveti folyadékfelszaporodás és heges, rostos átalakulás is megjelenhet. A hajszálerek sérülékenyebbé válhatnak, ezért már egy kisebb ütés vagy erősebb nyomás után is véraláfutás keletkezhet.

A kutatók az érzőidegek működésének megváltozását is vizsgálják. Ez magyarázhatja, miért fájhat a szövet már enyhe érintésre is, és miért számolnak be az érintettek tompa, feszítő, lüktető vagy égő érzésről.

Vagyis nem maga a zsír fáj egyszerűen, hanem a megváltozott zsírszövet, a kötőszövet, az erek, a folyadékháztartás és az idegek összetett kölcsönhatása okozhatja a panaszokat. A pontos mechanizmust a tudomány még vizsgálja.

Így előzhető meg a lipödémás fájdalom fellángolása

A fellángolás nem pontosan körülhatárolt orvosi diagnózis, az érintettek azonban gyakran így nevezik azokat az időszakokat, amikor erősödik a fájdalom, a duzzanat, a feszülés vagy a nehézláb-érzés. Ezeket teljes bizonyossággal megelőzni nem lehet, de a gyakoriságuk és az intenzitásuk sok esetben mérsékelhető.

1. Mozogjunk rendszeresen, de ne büntessük a testünket A séta, az úszás, a vízi torna, a kerékpározás, a jóga és a személyre szabott erősítés általában kevésbé terheli az ízületeket, miközben az izmok munkája segíti a folyadék áramlását. Nem igaz, hogy minden lipödémával élő embernek kerülnie kell az intenzívebb edzést, de ha egy mozgásforma után rendszeresen fokozódik a fájdalom, érdemes gyógytornásszal módosítani a terhelést.
2. A kompressziós ruhát szakember válassza ki A megfelelő harisnya, leggings vagy karharisnya csökkentheti a fájdalmat és a kellemetlen feszülést, illetve megkönnyítheti a mozgást. A rossz méretű vagy nem megfelelő erősségű darab viszont bevághat és ronthatja a közérzetet, ezért a kompresszió típusáról képzett szakemberrel érdemes dönteni.
3. Figyeljük meg a saját kiváltó tényezőinket Lipödémával élők gyakran tapasztalják, hogy a sok cukor, a fehér kenyér és bizonyos tejtermékek után érzékenyebb, duzzadtabb lett a lába. A változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, fehérjében és kevésbé feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend támogathatja az általános egészséget és a testsúly rendezését, ha elhízás is fennáll.
4. Kerüljük a hosszan tartó mozdulatlanságot Ülőmunka vagy hosszú utazás alatt érdemes rendszeresen felállni, sétálni és átmozgatni a bokát. Nem nagy edzésekre van szükség: a gyakran ismételt, néhány perces mozgás is többet érhet, mint az egész napos mozdulatlanság után végzett kimerítő tréning.
5. Kérjünk segítséget a tünetekhez igazítva A kezelés része lehet a gyógytorna, a megfelelő kompresszió, a bőrápolás és bizonyos esetekben a szakszerű nyirokterápia. A szárazkefélésről, a hideg zuhanyról és a különféle krémekről sok személyes beszámoló kering, de hatásosságukat nem támasztják alá erős bizonyítékok. Fájdalmas, erőteljes masszírozással ráadásul az érzékeny szöveteket és hajszálereket is irritálhatjuk.

Súlyos, az életminőséget vagy a mozgást jelentősen rontó esetben speciális, nyirokereket kímélő zsírleszívás is szóba kerülhet. Ez nem azonos egy egyszerű esztétikai beavatkozással, és csak lipödéma kezelésében jártas, multidiszciplináris csapat mérlegelheti. A plasztikai sebészet is segíthet nem csak a testi panaszok enyhítésében, a mozgás képességének visszaadásában, de az önértékelés visszaszerzésben is.

Nemcsak a testet, az önértékelést is megviseli

A lipödémával élő nők gyakran éveken át kapják ugyanazt a tanácsot: fogyjanak le. Ha az érintett testrészek ennek ellenére alig változnak, könnyű arra jutniuk, hogy valamit rosszul csinálnak.

Pedig a fogyás útjában több láthatatlan akadály is állhat, a lipödéma esetében pedig különösen veszélyes kizárólag a kalóriákra vagy az akaraterőre szűkíteni a problémát. Az állandó szégyenérzet, a fájdalom és a sikertelen fogyókúrák szorongáshoz, depresszióhoz és társas visszahúzódáshoz is vezethetnek.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Lipödémára utalhat, ha a lábak vagy a karok aránytalanul, szimmetrikusan vastagodnak meg, miközben a kéz- és lábfej kimarad; az érintett terület nyomásérzékeny vagy fájdalmas; gyakoriak az ismeretlen eredetű véraláfutások; illetve a felsőtest fogyása mellett az alsótest alig változik.

A diagnózist jelenleg nem egyetlen vérvizsgálat vagy képalkotó eljárás adja meg. Az orvos a tünetek, a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján dönt, szükség esetén pedig más betegségeket is kizár. A kutatók már dolgoznak olyan MRI-alapú módszereken, amelyek a jövőben pontosabbá tehetik a felismerést, de ezek még nem számítanak rutinvizsgálatnak.

Ha az egyik láb hirtelen megduzzad, vörössé, forróvá és erősen fájdalmassá válik, esetleg láz vagy rosszullét jelentkezik, nem szabad lipödémás fellángolásként elkönyvelni: sürgős orvosi vizsgálatra lehet szükség fertőzés vagy vérrög kizárásához.

A zsírszövet egyébként korántsem puszta energiaraktár: a kutatók ma már azt is vizsgálják, hogyan képes bizonyos zsírtípus energiát elégetni. A lipödéma azonban arra emlékeztet, hogy a testzsírról nem lehet kizárólag kilókban és ruhaméretekben beszélni. Néha fájdalom, kiszolgáltatottság és hosszú évek félreértése húzódik mögötte. Az első valódi segítség ezért sokszor nem egy újabb fogyókúra, hanem az, ha végre valaki kimondja: ez betegség, és nem a te hibád.

Kapcsolódó: ki számít túlsúlyosnak az elhízás új definíciója szerint? Lehet, hogy te is az vagy?!

Fotó: Getty Images