- Azonos betegségnél a nők ritkábban jutnak műtéthez vagy más aktív kezeléshez.
- Egy friss külföldi kutatás mellett a magyar adatok is jelentős eltérést mutatnak.
- Miért végeznek a nőknél ritkábban műtétet vagy katéteres beavatkozást?
Egy új kutatás szerint azonos betegségnél a nők kisebb eséllyel jutnak műtéthez, katéteres beavatkozáshoz vagy erős fájdalomcsillapítóhoz, mint a férfiak. A jelenség nemcsak külföldi probléma. A magyar szívinfarktus-regiszter adatai is jelentős különbségeket mutatnak a két nem ellátásában.
Másképp fáj a nőnek?
Ugyanazzal a betegséggel kerül kórházba egy nő és egy férfi. Hasonló az állapotuk, mégsem feltétlenül ugyanazt a kezelést ajánlják nekik. A nő nagyobb eséllyel kap gyógyszert, miközben a férfinál gyakrabban kerül szóba műtét, katéteres beavatkozás vagy más aktív terápia – derül ki a St Andrews-i Egyetem friss kutatásából.
Az áttekintés 1112, 2018 és 2023 között megjelent tanulmányból választotta ki azt a 41-et, ami valódi betegek ellátását hasonlította össze nemek szerint. A 38 kórlapelemzés közül 33 talált statisztikailag jelentős eltérést a nők és a férfiak kezelése között. Még beszédesebb, hogy a több lehetséges magyarázó tényezőt is figyelembe vevő 29 vizsgálatból 25-ben megmaradt a különbség.
Szívinfarktusnál, műtéteknél és fájdalomcsillapításnál is látszott az eltérés
A legerősebb minta a szív- és érrendszeri ellátásban rajzolódott ki. Szívinfarktus, szívelégtelenség vagy bizonyos ritmuszavarok esetén a nőket gyakrabban kezelték gyógyszerrel, a férfiaknál pedig nagyobb eséllyel végeztek koszorúér-áthidaló műtétet, értágítást, sztentbeültetést vagy ablációt. Az érelmeszesedéssel kezelt nők ritkábban kaptak vérzsírcsökkentő terápiát is.
Más szakterületeken hasonló különbségek jelentek meg. A Parkinson-kóros férfiakat gyakrabban irányították mélyagyi stimulációra, májelégtelenségnél nagyobb eséllyel jutottak transzplantációhoz, a dialízisre szoruló nőknél pedig ritkábban alakítottak ki tartós érhozzáférést.
A sürgősségi ellátásban a nők kisebb valószínűséggel kaptak opioid fájdalomcsillapítót.
A kép ugyanakkor nem minden betegségben volt azonos. A stroke és a cukorbetegség kezelésében több vizsgálat nem talált érdemi különbséget, demenciánál pedig a nők nagyobb eséllyel kaptak gyógyszert. Vagyis a kutatásból nem az következik, hogy a nőket az egészségügy minden helyzetben rosszabbul látja el, az viszont igen, hogy több fontos területen következetesen eltér a két nem kezelése.
Nem minden különbség hátrányos megkülönböztetés
A két beteg számára indokolt terápia eltérhet életkor, társbetegségek, vérzési kockázat, anatómiai adottságok, korábbi kezelések és a beteg saját döntése miatt. A mostani munka pedig úgynevezett feltérképező áttekintés. Megmutatja, hol ismétlődik egy jelenség, de nem tudja minden esetben bizonyítani, mi okozza.
A kutatók mégis figyelmeztetőnek tartják az eredményeket. Az elemzett tanulmányok közül szinte egyik sem hivatkozott olyan szakmai irányelvre, ami önmagában a beteg neme miatt javasolt volna eltérő kezelést.
Az invazív beavatkozásoknál kirajzolódó különbség ráadásul sok vizsgálatban akkor is megmaradt, amikor az adatokat életkor, betegségsúlyosság és más tényezők szerint korrigálták.
Dr. Andrew O’Malley, a kutatás egyik vezetője szerint az eredmény arra figyelmezteti az orvosokat, hogy érdemes újra és újra ellenőrizni, hogy a kezelési döntést valóban klinikai tények, és nem feltételezések irányítják-e.
Miért kerülhetnek hátrányba a női betegek?
Nincs egyetlen magyarázat. A nőket évtizedeken át kisebb arányban vonták be klinikai vizsgálatokba, ezért számos diagnosztikai módszer és kezelési ajánlás nagyrészt férfiak adataira épült. Ma már jóval nagyobb figyelem jut a nemek szerinti eltérésekre, de a korábbi tudáshiány hatása nem tűnt el egyik napról a másikra.
Az orvosi döntésekbe tudattalan előfeltevések is beleszólhatnak. Korábbi kutatások szerint a nők panaszait gyakrabban magyarázzák szorongással, és náluk pozitív vizsgálati eredmények mellett is több diagnosztikai tévedés fordulhat elő. Sokat számít az ellátás szervezése is.
Az áttekintésben szereplő egyik tanulmány szerint a rosszabbul működő döntéshozó orvoscsoportok kisebb eséllyel választották ki a nőket előrehaladott szívelégtelenség korszerű terápiáira.
Ezen adatok értelmezését az is nehezíti, hogy a vizsgálatok többsége a kórlapon szereplő biológiai nemet tudta elemezni, a társadalmi nemhez, élethelyzethez és más, egymással összefüggő hátrányokhoz kevés információ állt rendelkezésre. A 41 kutatásból 26 az Egyesült Államokban készült, ezért az eredmények nem vetíthetők rá automatikusan minden ország egészségügyére.
A nők fájdalmát kevésbé veszik komolyan az egészségügyi ellátásoknál
Magyar adatok: a nők ritkábban jutottak katéteres beavatkozáshoz
Magyarország nem szerepelt a St Andrews-i Egyetem áttekintésében, de a hazai adatok is hasonló irányba mutatnak. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2014 és 2019 közötti, 76 153 akut koszorúér-szindrómás esetét feldolgozó, 2025-ben megjelent kutatás szerint a nők kevésbé optimális kezelésben részesültek.
Koszorúérfestést a férfiak 87, a nők 78,1 százalékánál végeztek. A beszűkült vagy elzáródott ér katéteres megnyitására, vagyis PCI-re a férfiak 72,9, a nők 62,5 százalékánál került sor. A nők ritkábban jutottak PCI elvégzésére alkalmas centrumba, hosszabb volt az iszkémiás idejük, és kisebb arányban kapták meg az irányelveknek megfelelő gyógyszeres kezelést.
Ezek a számok önmagukban még nem jelentik azt, hogy minden egyes eltérés indokolatlan volt. Az elemzésben szereplő nők átlagosan idősebbek és betegebbek voltak, ami befolyásolja a választott terápiát és annak kockázatát. A magyar elemzés következtetése mégis az lett, hogy a női betegek ellátása több ponton kevésbé felelt meg a szakmai ajánlásoknak.
A 2024-es magyar adatokból az is látszik, hogy az infarktusos betegek közel kétharmada férfi, a nők viszont jellemzően idősebb korban kerülnek kórházba. A nyers, 180 napos halálozás a nőknél magasabb volt, ám ezt főként az életkori különbség magyarázta; azonos életkor mellett a férfiak kockázata bizonyult kissé nagyobbnak.
Mit kérdezhetünk meg betegként az orvostól?
A kutatás nem ad okot arra, hogy valaki eleve bizalmatlanul forduljon az orvosához. Arra viszont igen, hogy merjen kérdezni és részt venni a döntésben. Hasznos lehet tisztázni:
- milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba az adott betegségben;
- miért az ajánlott terápiát tartja az orvos a legjobbnak;
- van-e műtéti vagy más beavatkozásos lehetőség, és mi szól mellette vagy ellene;
- megfelel-e a terv az aktuális szakmai irányelvnek;
- milyen előnyei, kockázatai és alternatívái vannak a választott kezelésnek.
Sürgős állapotban természetesen nincs mindig idő hosszas mérlegelésre. Tervezhető ellátásnál azonban indokolt esetben második szakvéleményt is lehet kérni.
A mesterséges intelligencia is torzít
A tanulmány szerzői következő lépésként azt vizsgálnák meg, megjelenik-e ugyanez a különbség a generatív mesterséges intelligencia válaszaiban. Ez nem elméleti veszély. Az orvosi MI-rendszerek szakirodalomból és egészségügyi adatokból tanulnak. Ha ezekben eleve kevesebb nő szerepel, vagy az ellátásukban meglévő eltérések ismétlődnek, az algoritmus könnyen szabállyá emelheti a múlt gyakorlatát.
A megoldás ezért nem az, hogy minden nő és férfi automatikusan ugyanazt a kezelést kapja. A biológiai különbségeket figyelembe kell venni, az indokolatlan különbségeket viszont fel kell ismerni. Az egyenlő ellátás nem egyforma döntést jelent, hanem azt, hogy az orvosi döntést mindenkinél ugyanaz a bizonyíték, ugyanaz a gondosság és ugyanaz a mérce vezesse.
Kapcsolódó: Máshogy hatnak a fájdalomcsillapítók a nőknél
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!