Nárcisztikus tüneteket okoz a pajzsmirigybetegség? Meglepő kutatási eredmény

• A pajzsmirigy hormonjai a hangulatunkat, energiaszintünket és idegrendszerünk működését is befolyásolják.
• Egy kis létszámú vizsgálatban a pajzsmirigy-túlműködéssel élők több sötét személyiségjegyről számoltak be.
• A kutatás nem bizonyította, hogy a pajzsmirigy-túlműködés nárcizmust vagy személyiségzavart okozna.

A társunk hirtelen ingerlékennyé válik, állandóan vitatkozik, alig alszik, és mintha képtelen lenne tekintettel lenni másokra? Könnyen rávágjuk, hogy biztosan nárcisztikus. Pedig a látványos viselkedésváltozás mögött akár egy sokakat érintő testi betegség is állhat. 

A nyak alsó részén található, pillangó alakú pajzsmirigy apró szerv, hormonjai mégis szinte az egész test működésére hatással vannak. Befolyásolják az anyagcserét, a testhőmérsékletet, a szívverést, az emésztést, az energiaszintet, valamint az agy és az idegrendszer működését is.

Nem meglepő tehát, hogy a pajzsmirigyhormonok egyensúlyának felborulása a hangulatunkat és viselkedésünket is megváltoztathatja,  ahogy arról korábban Görög Zita is vallott. Az azonban egészen más kérdés, hogy valóban képes-e nárcisztikussá tenni bennünket.

Mit tesz a pajzsmirigy-túlműködés a szervezettel?

Pajzsmirigy-túlműködésről, vagyis hipertireózisról akkor beszélünk, amikor a szervezetben túl sok pajzsmirigyhormon van jelen. Ennek egyik leggyakoribb oka a Graves–Basedow-kór, de pajzsmirigygyulladás vagy hormontermelő göbök is állhatnak a háttérben.

A túlzott hormontermelés felgyorsítja a szervezet működését. Roppant kellemetlen tünetekkel járhat:

• szapora vagy szabálytalan szívverés;
• kézremegés és a fokozott izzadás;
• meleg rosszabb tűrése;
• fogyás változatlan vagy fokozott étvágy mellett;
• alvászavar;
• szorongás és nyugtalanság;
• ingerlékenység;
• hangulatingadozás;
• a figyelem és az érzelmek szabályozásának nehezebbé válása.

Ez is érdekelhet: tényleg állhat gyermekkori trauma a pajzsmirigybetegségek mögött? 

Ezek közül több a környezet számára úgy csapódhat le, hogy a pajzsmirigy-túlmőködésben szenvedő ember teljesen kifordult magából. Az ingerültebb, türelmetlenebb vagy impulzívabb ember ridegebbnek és önzőbbnek hathat, miközben valójában egy kezelést igénylő hormonális állapot nyomja rá a bélyegét a viselkedésére.

Sötét személyiségjegyeket vizsgáltak

A Current Psychology folyóiratban megjelent kutatás szerzői arra voltak kíváncsiak, összefügghet-e a pajzsmirigy működése az úgynevezett sötét személyiségvonásokkal.

A sötét tetrád négy tulajdonságcsoportot foglal magában. Az egyik a nárcizmus, ami megnyilvánulhat túlzott fontosságtudat, csodálat iránti igény és alacsonyabb empátia formájában. Manipulatív, számító magatartás a machiavellizmus velejárója. Pszichopátiás vonásoknak az érzelmi ridegség, impulzivitás és a következmények semmibevétele számít. Míg a hétköznapi szadizmus mások szenvedésének vagy megalázásának élvezete.

Fontos, hogy ezek személyiségvonások, nem pedig a vizsgálat során felállított pszichiátriai diagnózisok. Valaki elérhet magasabb pontszámot egy nárcisztikus vonásokat mérő kérdőíven anélkül, hogy nárcisztikus személyiségzavara lenne!

A kutatásba 154, 18 és 64 év közötti felnőttet vontak be. Közülük 49-en pajzsmirigy-túlműködésről, 52-en pajzsmirigy-alulműködésről számoltak be, 53 résztvevőnek pedig saját bevallása szerint nem volt pajzsmirigybetegsége. A mintában 140 nő és mindössze 14 férfi szerepelt. A résztvevők egy rövid személyiségkérdőívet töltöttek ki, amely a sötét tetrádhoz kapcsolódó vonásokat mérte. Laboratóriumi vizsgálatot nem végeztek, a pajzsmirigy állapotáról szóló információk ugyancsak a résztvevők beszámolóin alapultak.

Mit találtak a pajzsmirigy-túlműködésről és nárcizmusról?

A pajzsmirigy-túlműködéssel élők mind a négy vizsgált sötét személyiségvonásban magasabb pontszámot értek el, mint a pajzsmirigy-alulműködéssel élők.

Az egészségesnek tekintett kontrollcsoporthoz viszonyítva azonban árnyaltabb volt a kép. A túlműködéses csoport tagjai machiavellizmusban, pszichopátiás vonásokban és szadizmusban értek el magasabb eredményt. Nárcizmusnál nem mutattak ki egyértelműen magasabb értéket a pajzsmirigybetegség nélküli csoporthoz képest.

A tanulmány alapján tehát nem állíthatjuk, hogy a hipertireózissal élők nárcisztikusabbak lennének az egészséges embereknél. Csupán azt figyelték meg, hogy a nárcisztikus vonások pontszáma magasabb volt náluk, mint a pajzsmirigy-alulműködéses csoportban.

A kutatás legérdekesebb eredménye így nem kifejezetten a nárcizmus, hanem az, hogy a pajzsmirigy-túlműködés több, antagonizmussal, impulzivitással és csökkent empátiával összefüggő viselkedéssel mutatott kapcsolatot.

Mikor fontos a pajzsmirigy vizsgálata a személyiség megváltozása után?

Mi magyarázhatja az összefüggést?

A pajzsmirigyhormonok magas szintje fokozott készenléti állapotba hozhatja a szervezetet. Felgyorsulhat a szívverés, romolhat az alvás, nőhet a szorongás és az ingerlékenység. Ha valaki tartósan feszült, kimerült és túlpörög, nehezebben szabályozhatja érzelmeit és impulzusait.

Ez egyes kérdőíves válaszokban úgy jelenhet meg, mintha az illető türelmetlenebb, kockázatvállalóbb, érzéketlenebb vagy másokkal szemben ellenségesebb lenne.

Elképzelhető az is, hogy nem maga a hormonális eltérés alakítja át a személyiséget, hanem annak tünetei befolyásolják az aktuális viselkedést és önértékelést. Az alváshiány, a testi rosszullét, a szorongás és a fokozott idegrendszeri aktivitás önmagában is ronthatja az érzelemszabályozást.

Egy további lehetőség, hogy más, a kutatásban nem vizsgált tényező áll egyszerre a pajzsmirigyprobléma és bizonyos pszichológiai jellemzők hátterében. A jelenlegi eredmények alapján ezek közül egyik magyarázatot sem tudjuk bizonyítani.

Az alulműködésnél más személyiségjegyek kerültek előtérbe

Egy jóval nagyobb nemzetközi vizsgálatban több mint 3500, kezelt pajzsmirigy-alulműködéssel élő ember töltött ki internetes kérdőívet. A válaszadók 54,2 százalékánál jelentek meg az úgynevezett D típusú személyiség jellemzői.

A D típus nem konkrétan nárcizmust jelent. Elsősorban a negatív érzelmek gyakori átélésével és a társas gátoltsággal jár: ide tartozhat a pesszimizmus, az aggodalmaskodás, a tartós feszültség és az érzelmek visszatartása.

A D típusú jellemzőkkel rendelkező résztvevők több szorongásról, depressziós tünetről, rosszabb életminőségről és a kezeléssel kapcsolatos nagyobb elégedetlenségről számoltak be. A kutatás azonban itt sem mutatott ki ok-okozati kapcsolatot. Lehetséges, hogy bizonyos személyiségvonások befolyásolják a tünetek megélését, de az is, hogy a tartós panaszok erősítik a negatív érzelmeket és a visszahúzódást.

A hirtelen viselkedésváltozást érdemes komolyan venni

Ha valaki egész életében empatikus és kiegyensúlyozott volt, majd hirtelen ingerlékennyé, nyugtalanná, impulzívvá vagy szokatlanul konfliktusossá válik, nem érdemes rögtön személyiségzavarral felcímkézni.

Különösen indokolt lehet orvosi vizsgálat, ha a viselkedésváltozás mellett testi tünetek is megjelennek, például megmagyarázhatatlan fogyás vagy hízás, szapora szívverés, kézremegés, fokozott izzadás, alvászavar, állandó fáradtság, szokatlan hideg- vagy melegérzékenység, menstruációs változások, vagy éppen a nyak duzzanata.

A pajzsmirigy működését nem lehet pusztán a viselkedésből megítélni. A diagnózishoz orvosi vizsgálatra és laboratóriumi értékekre, elsősorban TSH-, valamint szükség szerint T4- és T3-meghatározásra van szükség.

A pajzsmirigybetegség kezelése enyhítheti a hozzá kapcsolódó nyugtalanságot, ingerlékenységet és hangulati panaszokat. Ami segíthet, hogy visszatérhessünk korábbi önmagunkhoz is. 

Nem a pajzsmirigy az egyetlen olyan szervünk, ami tele van meglepetésekkel! Töltsd ki a kvízt és kiderül, mennyit tudsz az emberi testről! Hány pontod lesz?

Fotó: Unsplash