Vannak olyan apró változások, amelyek elsőre teljesen jelentéktelennek tűnnek – például hogy nehezebben érzel bizonyos illatokat, vagy furcsán megváltozik a járásod beszélgetés közben –, mégis kapcsolatban állhatnak a biológiai öregedéssel.
Ráadásul ezek közül több nem egyszerű szépségprobléma, hanem olyan jelenség, amelyet ma már komoly orvosi kutatások is vizsgálnak. Nem arról van szó, hogy ha valaki magára ismer, akkor biztosan nagy baj van. Sokkal inkább arról, hogy a szervezet néha meglepően kreatív módon mutatja meg: ideje jobban odafigyelni magunkra.
A szaglás romlása árulkodó lehet
Kevés furcsább öregedési jel van annál, mint amikor valaki egyszer csak azt veszi észre, hogy bizonyos illatok eltűnnek az életéből. Nem érzi olyan intenzíven a parfümöket, nehezebben különbözteti meg az ételek illatát, vagy kevésbé zavarja a kellemetlen szag. Sokan ezt egyszerűen betudják annak, hogy „öregszem”, pedig a tudomány szerint ennél egy kicsit érdekesebb dologról lehet szó.
A szaglás ugyanis nagyon szoros kapcsolatban áll az idegrendszerrel. Az orrunkban található receptorok közvetlenül kommunikálnak az agy olyan területeivel, amelyek az emlékekért, az érzelmekért és bizonyos mozgási funkciókért is felelősek. Ezért van az, hogy a szaglás romlása az egyik olyan apró jelenség, amelyet ma már az öregedéskutatásban és a neurológiában is komolyan vizsgálnak.
Egy friss, nagy figyelmet kapott kutatás szerint az idősebb embereknél a rosszabb szaglás összefüggést mutatott a gyengébb egyensúllyal, a lassabb járással és az alacsonyabb izomerővel is. Vagyis nem pusztán arról lehet szó, hogy valaki kevésbé érzi a reggeli kávé illatát. Elképzelhető, hogy a szervezet általános öregedési folyamata tükröződik ebben a nagyon furcsa tünetben.
Persze fontos hangsúlyozni: a szaglásromlásnak rengeteg oka lehet. Allergia, korábbi vírusfertőzés, dohányzás, gyógyszerek vagy krónikus orrproblémák is állhatnak mögötte. De éppen ezért érdekes, hogy az orvosok ma már nem legyintenek rá automatikusan.
A Harvard Medical School szakértői szerint különösen akkor érdemes figyelni rá, ha a változás hirtelen jelentkezik, vagy más tünetekkel együtt jár.
A szaglás ugyanis sokkal fontosabb érzékünk, mint gondolnánk: befolyásolja az étvágyat, a hangulatot, a veszélyérzékelést és még a társas kapcsolatokat is.
Beszélgetés közben lassabban sétálsz?
Ez az a jelenség, amire valószínűleg nagyon kevesen gondolnának az öregedéssel kapcsolatban, mi is kissé kétkedve fogadtuk, de utánajárva van némi értelme. Pedig az elmúlt években egyre több kutatás vizsgálja azt, hogy mi történik akkor, amikor az ember egyszerre mozog és gondolkodik. A kutatók ezt „dual-task gait”-nek nevezik, ami nagyjából annyit jelent: hogyan változik a járásunk akkor, amikor közben más mentális feladatot is végzünk. Például beszélgetünk, számolunk, útvonalat tervezünk vagy koncentrálunk valamire.
Fiatalabb korban az agy ezt általában gond nélkül kezeli. Az életkor előrehaladtával azonban előfordulhat, hogy az idegrendszernek egyre több energiájába kerül a párhuzamos feladatvégzés. Ennek egyik nagyon különös jele lehet, hogy valaki észrevehetően lelassul séta közben, amikor beszélni vagy gondolkodni kezd.
A szakértők szerint ez azért érdekes, mert a járás valójában nem pusztán automatikus mozgás.
Az agy folyamatosan koordinálja az egyensúlyt, a térérzékelést, a reakcióidőt és az izmok munkáját. Ha ehhez még plusz mentális terhelés is társul, az idegrendszer bizonyos esetekben már nehezebben tud alkalmazkodni.
Séta közben is jelentkezhet az öregedés első jele(Fotó: Getty Images)
Nem véletlen, hogy több kutatás kapcsolatot talált a dual-task járáslassulás és az eséskockázat, valamint bizonyos kognitív problémák között.
Ez persze nem jelenti azt, hogy aki lassabban sétál beszélgetés közben, annak biztosan valamilyen betegsége van. Sokkal inkább arról van szó, hogy a test és az agy együttműködése elképesztően érzékenyen reagál az öregedésre. És talán ez benne a legmeglepőbb, mert miközben mindenki a ráncokat figyeli a tükörben, a szervezet lehet, hogy már egészen máshol küld apró jelzéseket.
A fülcimpán lévő furcsa redő rejtélye
Kevés olyan öregedési jel létezik, amely egyszerre hangzik orvosinak és teljesen hihetetlennek egyszerre, de ezt sem titkolhatjuk el. A fülcimpán futó ferde redő pontosan ilyen. A jelenséget Frank-jelnek nevezik, és már az 1970-es évek óta kutatják. A lényege, hogy a fülcimpán átlós irányban megjelenik egy markáns redő vagy vonal. Azért lett ennyire ismert az orvosi világban, mert több kutatás kapcsolatot talált közte és a szív- és érrendszeri problémák között.
A kutatók egyik feltételezése szerint a háttérben az állhat, hogy az erek öregedése nemcsak a szív környékén, hanem a test más részein is láthatóvá válhat. A fülcimpa apró erei különösen érzékenyek lehetnek ezekre a változásokra.
Fontos azonban nagyon óvatosan kezelni ezt a témát. A Frank-jel nem diagnózis, és nem jelenti azt, hogy akinek ilyen redő van a fülén, annak biztosan szívbetegsége lesz. Több orvos és kutató is hangsúlyozza, hogy az összefüggés érdekes, de önmagában semmire sem elég.
Viszont pontosan ez teszi izgalmassá a jelenséget. Az emberi test néha elképesztően furcsa módon tükrözi vissza a belső folyamatokat. És miközben sokan csak egy ártalmatlan kis ráncnak látják ezt a vonalat, az orvostudomány évtizedek óta próbálja megfejteni, mit jelent valójában.
A Stanford Medicine egyik anyaga szerint a Frank-jel máig az egyik legismertebb olyan külső testi jel, amelyet a szív-érrendszeri kockázatokkal kapcsolatban vizsgálnak. Ez önmagában is mutatja, mennyire sokat változott az öregedésről alkotott képünk az elmúlt években.
Az öregedés sokkal érdekesebb dolog, mint hittük
Az öregedésről sokáig úgy gondolkodtunk, mint valami látványos folyamatról: több ránc, kevesebb energia, lassabb mozgás. A modern kutatások viszont egyre inkább azt mutatják, hogy a szervezet elképesztően összetett módon változik. Az idegrendszer, az érzékszervek, az erek, az izmok és az agy működése folyamatosan hat egymásra. Emiatt jelenhetnek meg olyan különös jelek, amelyek elsőre teljesen jelentéktelennek tűnnek.
És talán éppen ezért érdemes másképp gondolkodni az öregedésről is. Nem csak egy ijesztő folyamatról van szó, hanem arról, hogy a test folyamatosan kommunikál velünk és igen, néha egészen furcsa módokon.
A szakértők szerint az egyik legfontosabb dolog nem az, hogy valaki pánikba essen minden apró tünet miatt, hanem hogy figyeljen a változásokra. A rendszeres mozgás, az alvás, a társas kapcsolatok, a mentális aktivitás és a szív-érrendszer védelme ugyanis továbbra is sokkal fontosabb, mint bármelyik „rejtett jel”. Mert az öregedés valódi titka valószínűleg nem az, hogyan tüntessük el minden nyomát. Hanem az, hogyan maradjunk minél tovább jól – testben és fejben is.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!