egy nő tablettával a kezében

60 év után kiderült: ez a cukorbetegség elleni gyógyszer az agyműködésre is hat

A metformin tartalmú vércukorcsökkentők jól ismertek a cukorbetegek körében, közel 60 éve alkalmaznak ilyen készítményeket világszerte. A metformin működésének részletei mindeddig nem teljesen voltak tisztázottak, azonban egy friss kutatás most új megvilágításba helyezi a közismert gyógyszer hatását.
  • A metformin előnyös tulajdonságai miatt régóta népszerű hatóanyag a cukorbetegség kezelésében. 
  • Azonban, mint kiderült, hatása nem korlátozódik a korábban ismert területekre.
  • A legfrissebb eredmények új kérdéseket vetnek fel a gyógyszer működésével kapcsolatban.

Az amerikai Baylor Orvostudományi Egyetem kutatói 2025-ben azonosítottak egy agyi útvonalat, amelyen keresztül a metformin eljut az agy egyik kulcsfontosságú területére. Ez a ventromediális hipotalamusz (VMH), ahol a hatóanyag egy Rap1 nevű fehérje működését gátolja. Ez a fehérje korábban is ismert volt a glükózanyagcsere szabályozásában, de most először sikerült közvetlen kapcsolatba hozni a gyógyszer hatásával.

A kutatók Rap1 nélküli egereken végzett kísérletek során kiderítették: a metforminnak ebben az esetben nem volt hatása a cukorbetegségekhez hasonló állapotokra, miközben más gyógyszereknek igen. Ez arra utal, hogy a metformin egyedi, agyhoz köthető mechanizmuson keresztül működik – írja a ScienceAlert.

Ilyen hatással van az agyra a metformin

A kutatóknak sikerült alaposabban megvizsgálniuk azokat az agyi neuronokat is, amelyekre a metformin hatással volt: azt találták, hogy az úgynevezett SF1 neuronok aktiválódnak a gyógyszer hatására. A metformin eddig ismert hatásai – a máj glükóztermelésének csökkentése, a glükóz felszívódásának lassítása a bélben, a glükózfelhasználás fokozása az izmokban, valamint az inzulinérzékenység javítása – így egy újabb pillérrel, azaz az agyi szabályozással is kiegészül, ami új lehetőségeket nyithat a célzottabb és hatékonyabb terápiák előtt.

A metformin és a mitokondriumok molekuláris szerkezete

A metformin és a mitokondriumok molekuláris szerkezete (illusztráció: Getty Images)

„Azt tapasztaltuk, hogy míg a májnak és a beleknek a gyógyszer magas koncentrációjára van szükségük a válaszadáshoz, addig az agy sokkal alacsonyabb szintre reagál” – mondta Makoto Fukuda, a Baylor Orvostudományi Egyetem docense és patofiziológus professzora.

Kapcsolódó: Milliók életét veszélyezteti a diabétesz új, 5-ös típusú formája

És ez még nem minden. Korábbi vizsgálatok szerint a hatóanyag képes lehet lassítani az agyi öregedést, csökkentheti a DNS-károsodást, és elősegíti a hosszú élettartammal összefüggő génaktivitást is. Egy több mint 400 posztmenopauzális nő bevonásával végzett kutatás például azt mutatta, hogy a metformint szedők körében 30 százalékkal volt alacsonyabb a korai halálozás kockázata.

Bár a készítmény általában biztonságosnak számít, fontos tudni, hogy nem mentes a mellékhatásoktól: a betegek jelentős részénél emésztőrendszeri panaszok jelentkezhetnek, és bizonyos állapotok – például vesekárosodás – esetén fokozott óvatosság szükséges.

Semmi kétség, a mostani eredmények biztatóak, ugyanakkor további emberi vizsgálatok szükségesek a pontos és biztos hatást illetőn. Az viszont már most világos: a metforminról alkotott kép átalakulóban van. A kutatók szerint a jövőben akár olyan új kezelési tervek is születhetnek, amelyek kifejezetten az agyi hatásmechanizmust célozzák meg, túlmutatva a cukorbetegség hagyományos terápiás formáin.

Ez is érdekelhet: Népszerű fájdalomcsillapítóról derült ki, hogy megelőzheti a cukorbetegséget

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó