- A délutáni rövid pihenés kellemesen ellazítja az embert.
- Kiderült azonban, hogy egészségügyileg ez nem mindig jelent jót.
- Mutatjuk, milyen kockázatot rejt az ártatlannak hitt szundizás.
Kevés dolog esik jobban egy kiadós ebéd után, mint egy rövid pihenő. Nem véletlen, hogy a szieszta kultúrája generációk óta velünk él. A tudomány azonban most egy kevésbé megnyugtató oldalára hívja fel a figyelmet.
Egy, a Sleep Medicine Reviews folyóiratban megjelent átfogó elemzés több mint 600 ezer ember adatait vizsgálta, köztük közel 16 ezer stroke-on átesett páciensét. A kutatók meglepő mintázatra bukkantak: a délutáni alvás hossza összefüggést mutat a stroke kockázatával.
Kockázatos a túl hosszú szieszta
Megállapították, hogy a rövid, 20–30 perces szunyókálás kifejezetten jótékony: javítja a memóriát, a koncentrációt és a mentális teljesítményt. A gond ott kezdődik, amikor a pihenés elnyúlik:
- 30–60 perc között: mérsékelten nő a kockázat
- 90 perc felett: akár 80%-kal magasabb stroke-rizikó
- akaratlan elalvás: a veszély akár háromszorosára is nőhet.
Különösen árulkodó jel lehet tehát, ha valaki nem tervezetten alszik el napközben, hanem lecsukódik a szeme, vagy rendszeresen túl hosszú szunyókálásba csúszik.
Stroke-nál a test már jóval előbb jelez
A stroke ritkán csap le teljesen váratlanul. A háttérben évekig épülő folyamatok állnak: magas vérnyomás, koleszterinszint, cukorbetegség vagy dohányzás. Ezek mellett azonban a könnyen elhanyagolható jelek is megjelennek, úgy mint tartós fáradtság, alvászavarok, krónikus stressz, napközbeni elálmosodás.
Kapcsolódó: A sztrókos esetek 98 százaléka ugyanarra az okra vezethető vissza
Ezekre hívja fel a figyelmet az A.L.I.Ce. Italia Odv (stroke elleni küzdelemért egyesület) is, amely szerint a megelőzés egyik kulcsa az, hogy megtanuljuk olvasni ezeket az apró jeleket.
Az alvás a test egyik legfontosabb regeneráló folyamata, de nem mindegy, mennyit alszunk (Fotó: Getty Images)
Stressz
A stressz önmagában még nem ellenség – bizonyos mértékig kifejezetten hasznos.
A probléma akkor kezdődik, amikor állandósul.
Ilyenkor a szervezet folyamatos készenléti állapotban marad: magasabb kortizol- és adrenalinszint, tartósan emelkedett vérnyomás, az érrendszer fokozatos károsodása. Ez hosszú távon gyulladáshoz, érelmeszesedéshez és vérrögképződéshez vezethet – vagyis közvetlenül növeli a stroke esélyét.
Kapcsolódó: Ennyit kell aludni naponta 65 felett
Alvás
Az alvás a test egyik legfontosabb regeneráló folyamata. Ilyenkor: csökken a vérnyomás, megnyugszik az idegrendszer, az agy pedig karbantartást végez. De ez a védelem csak akkor működik jól, ha az alvás minősége és mennyisége megfelelő. A kutatások szerint a stroke kockázata egy úgynevezett U-alakú görbét követ:
- 7–8 óra alvás: ideális
- 5–6 óránál kevesebb: nő a kockázat
- 9 óránál több: szintén nő a kockázat
Az egyik leggyakoribb, mégis aluldiagnosztizált probléma az obstruktív alvási apnoé. Ilyenkor az éjszaka során a légzés többször is leáll rövid időre. Ez oxigénhiányos állapotokat okoz, hirtelen megemeli a vérnyomást, ami hosszú távon akár megduplázhatja a stroke kockázatát.
A délutáni szunyókálás önmagában tehát nem ellenség – sőt, a jól időzített, rövid pihenés még segíthet is feltöltődni. De érdemes figyelni, mit kommunikál a test, mert néha épp a legártatlanabbnak tűnő szokásaink mesélnek a legtöbbet arról, mi zajlik bennünk.
Kapcsolódó: 6 kevésbé tipikus tünet nőknél, ami stroke-ra utalhat
Kiemelt kép: Getty Images
