• Felfedezték, hogy nyolc pszichiátriai kórkép részben ugyanazokra a génekre vezethető vissza.
• 683 génvariáns több betegség kialakulásához is hozzájárulhat.
• Egy friss kutatás új lehetőséget nyit a kezelésekre.

Napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul a mentális betegségekre. A pszichiátriai zavarok előfordulása világszerte jelentős, miközben a diagnosztika és a kezelés továbbra is komoly kihívásokat jelent.

Egy új, 2025 elején publikált kutatás most arra utal, hogy több, eddig különállónak tekintett mentális betegség részben azonos genetikai eredetre vezethető vissza. Ez alapjaiban formálhatja át a pszichiátriai rendellenességek megértését és terápiás megközelítését.

Közös genetikai eredet

Az Egyesült Államokban dolgozó kutatócsoport vizsgálata szerint nyolc pszichiátriai állapot – az autizmus spektrumzavar, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), a skizofrénia, a bipoláris zavar, a major depresszió, a Tourette-szindróma, az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) és az anorexia nervosa – több közös genetikai tényezővel rendelkezik. A kutatók most olyan génvariánsokat azonosítottak, amelyek az agy fejlődése során aktívak, és hosszabb időn keresztül befolyásolhatják az idegrendszer működését.

A vizsgálat nem előzmények nélküli. Egy nemzetközi kutatócsoport már 2019-ben azonosított 109 olyan gént, amelyek különböző kombinációkban kapcsolatba hozhatók a fenti pszichiátriai rendellenességekkel. Ez magyarázatot adhat arra, hogy ezek az állapotok miért fordulnak elő gyakran együtt – például az autizmussal vagy ADHD-val diagnosztizált személyek jelentős részénél a másik zavar is megjelenik –, valamint arra is, hogy miért mutatnak családi halmozódást.

A mentális betegségek legalább akkora terhet jelentenek, mint a fizikaiak (Fotó: Getty Images)

A mostani kutatás célja az volt, hogy elkülönítse az egyes betegségekre jellemző, egyedi genetikai eltéréseket azoktól, amelyek több rendellenesség esetében is szerepet játszanak. Ennek érdekében a kutatók közel 18 ezer genetikai variánst vizsgáltak meg. Így elemezni tudták, miként hatnak ezek a variánsok a génműködésre az emberi agy fejlődése során.

Az elemzés során 683 olyan genetikai variánst azonosítottak, amelyek kimutathatóan befolyásolták a génszabályozást. A kutatás szerint az úgynevezett pleiotróp genetikai variánsok – vagyis azok, amelyek egyszerre több, látszólag egymástól független tulajdonságra vagy betegségre hatnak – jóval több fehérje-fehérje kölcsönhatásban vesznek részt, mint az egyes pszichiátriai zavarokra jellemző génváltozatok.

A fehérjék szerepe

Hyejung Won, az Észak-Karolinai Egyetem genetikus kutatója szerint az érintett gének által termelt fehérjék szoros kapcsolatban állnak más fehérjékkel. Így egyetlen genetikai eltérés is láncreakciót indíthat el az idegrendszerben. Ezek a variánsok ráadásul az agy fejlődésének több szakaszában is aktívak. Ez magyarázatot adhat arra, miként járulhatnak hozzá különböző pszichiátriai betegségek kialakulásához.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a pleiotrópia korábban nehezítette a pszichiátriai betegségek pontos besorolását. Ugyanakkor a genetikai háttér mélyebb megértése új terápiás lehetőségeket nyithat meg. Amennyiben sikerül célzottan befolyásolni ezeket a közös genetikai tényezőket, a jövőben olyan kezelések válhatnak elérhetővé, amelyek egyszerre több mentális zavar esetében is hatékonyak lehetnek.

A kutatás jelentőségét tovább növeli, hogy az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint világszerte minden nyolcadik ember, közel egymilliárd fő él valamilyen pszichiátriai rendellenességgel, így az új megközelítéseknek komoly közegészségügyi hatásuk lehet.

Kapcsolódó: A gyógyszer csak mankó, amit előbb-utóbb el kell dobni

Kiemelt kép: Getty Images