mosogatógép

Az egészségeddel játszol, ha így használod a mosogatógépet

A piszkos edények, tányérok automatikusan a mosogatógépbe kerülnek, ami egy gombnyomással teszi a dolgát helyettünk. Tény, hogy mindez roppant gyors és kényelmes, ám ami ártalmatlannak tűnik a mindennapokon, bizonyos esetekben akár kockázatos is lehet.
  • Még a látszólag ártalmatlan, mindennapi tevékenységeknek is lehetnek káros következményei.
  • Mi az, amit semmiképp ne tegyünk a mosogatógépbe?
  • Mutatjuk, hogyan csökkentheted a kockázatot!

Praktikusak, könnyűek, és gyakorlatilag törhetetlenek – te is szeretsz helyet szorítani a mosogatógépben a műanyag ételtárolóknak, poharaknak és evőeszközöknek? Ha igen, érdemes lehet hallgatni a kutatókra, akik most egy rejtett veszélyre hívják fel a figyelmet.

A Queenslandi Egyetem munkatársai idén ugyanis azt vizsgálták, milyen hatással lehet a gépi mosogatás a naponta használt műanyag edények állapotára, illetve magára a környezetre. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a konyhai műanyag eszközök mosogatógépben történő tisztítása sajnos nem teljesen kockázatmentes.

Miért lehetnek veszélyesek a műanyag konyhai eszközök?

A vizsgálat során 13, átlagos háztartásban előforduló műanyag edénnyel szimuláltak ismétlődő, valós mosogatási ciklusokat. A folyamat során kiderült, hogy már egyetlen mosási program is elegendő lehet ahhoz, hogy mikroműanyag-szemcsék milliói váljanak le az edények felszínéről – ami évente körülbelül 33 millió mikro- és nanorészecskét jelent háztartásonként globálisan. 

A jelenség hátterében a magas, akár 70 Celsius-fokot elérő vízhőmérséklet, az erős kémiai tisztítószerek, valamint az edények egymáshoz történő dörzsölődése áll. Az így keletkező mikroszkopikus műanyagrészecskék egy része megtapadhat más edényeken, jelentős mennyiségük pedig a vízzel együtt a lefolyóba, majd végső soron a természetbe kerül, tovább terhelve ezzel a környezetet.

műanyagszennyezés

A műanyagszennyezés napjaink fő globális problémája (fotó: Pexels/Alfo Medeiros)

A teljes műanyagtömeg személyenként évente körülbelül 6 milligrammnak felelt meg, ami egy rizsszem súlyának körülbelül negyede. „A kibocsátott részecskék nagy száma ellenére a műanyagszemcsék teljes tömege alacsony, és elenyésző a műanyagszennyezés más ismert forrásaihoz képest” – mondta dr. Elvis Okoffo, a tanulmány egyik szerzője.

Kapcsolódó: Így csökkentheted a szervezetedbe jutó mikroműanyagok számát

Ennek ellenére a jelenség nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a mikroműanyagok összetétele és hosszú távú hatása is meghatározó. Ezek az apró, láthatatlan szemcsék képesek felhalmozódni a környezetben és az élő szervezetekben, ráadásul felületükön más szennyező anyagokat, például nehézfémeket is megköthetnek.

A kutatók szerint épp ezért a rendszeres, mindennapi forrásokból származó – elsőre jelentéktelennek tűnő – terhelés összességében számottevő kockázatot jelenthet, különösen akkor, ha a szervezet tartósan ki van téve a műanyagszemcséknek.   

Mikroműanyagok az emberi szervezetben

Kutatások szerint ma kétszázszor több műanyagot használunk, mint 75 évvel ezelőtt – aminek sajnos már most is isszuk a levét, hiszen a mikroműanyagok jelenléte nemcsak környezetvédelmi, hanem egészségügyi szempontból is aggodalomra ad okot. Kutatások szerint már az egészen apró, 0,2 mikrométernél kisebb részecskék is képesek áthatolni a szervezet természetes védelmi vonalain, beleértve a vér–agy gátat is.

Egy 2025-ben publikált kanadai tanulmány során az agy- és májszövetekben lényegesen magasabb mikroműanyag-koncentrációt mértek, mint néhány évvel korábban. Az pedig különösen elgondolkodtató, hogy

a demenciával diagnosztizált elhunytak agyszövetében a műanyagrészecskék mennyisége meghaladta az átlagos értékeket.

Hogyan csökkenthető a kockázat?

Bár a jelenség aggasztó, szerencsére a mindennapi gyakorlatban könnyen mérsékelhetjük a mosogatással járó kockázatot. A szakértők elsősorban azt javasolják, hogy a műanyag konyhai eszközök gépi tisztítását lehetőség szerint kerüljük.

Amennyiben a műanyag használata elkerülhetetlen, célszerű az edényeket (illetve minden mást, ami műanyag) kézzel, alacsony hőmérsékletű vízben elmosni – így hatékonyan csökkenthető a mikroműanyagok felszabadulásának esélye is. Érdemes tehát szem előtt tartani, hogy a sok kicsi tényleg mindig sokra megy: nemcsak a műanyagszemcséket, hanem a megelőzést illetően is. Ha a törekvések több millió háztartásban megsokszorozódnának, a globális műanyagszennyezés terhét, illetve az ezzel járó egészségügyi kockázatotokat nagyban mérsékelhetnénk.  

Ez is érdekelhet: 6 mosogatógép-pakolási szabály, amik örökre véget vetnek a legnagyobb háztartási vitáknak

Kiemelt kép: Pexels/Wendelin Jacober

Ajánlott videó