• Az 5 másodperces szabály évtizedek óta él a köztudatban, de vajon biztonságos megenni a földre esett ételt?
• Egy élelmiszertudós utánajárt, mi az igazság a sokat emlegetett szabállyal kapcsolatban, és laborban is letesztelte a jelenséget.
• A kutatás eredményei meglepőek.

Sokan hisznek az 5 másodperces szabályban, amely szerint ha az ételt elég gyorsan felvesszük a földről, még megehetjük. A tudomány azonban más állásponton van.

Kutatások szerint a földre esett étel azonnal tele lesz baktériumokkal és kórokozókkal, függetlenül attól, hogy 1 vagy 5 másodperc múlva vesszük fel. A fertőzés kockázatát az határozza meg, milyen felületre esik az étel, milyen típusú ételről van szó, és milyen egészségi állapotban van az, aki megeszi.

Az 5 másodperces szabály eredete

Paul Dawson, a Clemson Egyetem élelmiszertudósa és Did You Just Eat That? című könyv társszerzője szerint a szabály gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. Eszerint Dzsingisz kán, a Mongol Birodalom vezetője vezette be a „kán szabályt” a lakomákon. Ha étel esett a földre, addig maradhatott ott, ameddig ő engedte.

Néhány száz évvel később Julia Child, a híres szakács és televíziós személyiség is hozzájárulhatott a mítosz fennmaradásához. Az 1960-as években, The French Chef című műsorának egyik epizódjában Child épp palacsintát dobott a levegőbe, ami a tűzhelyre esett. A szakács egyszerűen visszatette a serpenyőbe, majd hozzátette, „ha egyedül vagy a konyhában, bármikor felveheted”.

Bár ezek a történetek nem magyarázzák meg, miért éppen 5 másodperc lett a varázsszám, segítenek megérteni, hogyan alakult ki az emberekben ez a szokás.

A kutatások szerint az emberek leggyakrabban a földre esett kenyeret, chipset, gyümölcsöt vagy édességet szedik fel és eszik meg. (Fotó: Getty Images)

Mit mond a labor?

Dawson szerint, amikor egy étel leesik a földre (vagy bármilyen felületre), a szennyeződés mértéke elsősorban attól függ, mennyire koszos az adott felület, nem pedig attól, mennyi ideig érintkezik vele. A kutató és csapata laboratóriumban is letesztelte az elméletet. Csempét, fát és szőnyeget szennyeztek be szalmonella baktériummal. Ez az egyik leggyakoribb élelmiszer-eredetű fertőzést okozó kórokozó.

Ezután kétféle ételt ejtettek a felületekre: párizsit (vagyis olyan ételt, aminek a felülete nedvesebb) és fehér kenyeret (ami száraz), majd 5, 30 és 60 másodperc múlva vizsgálták meg a szennyezettségüket. Az eredmények szerint mind a párizsin, mind a kenyéren magas baktériumszintet találtak, függetlenül attól, mennyi ideig volt a felületen.

Tehát ha étel érintkezik egy felülettel, kórokozókat vesz fel róla. Az érintkezés ideje nem befolyásolja érdemben a fertőzés kockázatát.

Biztonságos-e megenni a földre esett ételt?

Bár az 5 másodperces szabály csupán mítosz, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden leesett étel veszélyes. Dawson szerint az egészségügyi kockázat számos tényezőtől függ: a felületen található mikroorganizmusok típusától és mennyiségétől, az étel fizikai tulajdonságaitól, illetve attól, milyen egészségi állapotban van az, aki elfogyasztja. Egy legyengült immunrendszerű ember például sokkal nagyobb eséllyel kap ételmérgezést szennyezett ételtől.

Dawson hozzátette, hogy bizonyos esetekben az étel lemosásával csökkenthető a baktériumok mennyisége. Ez attól is függ, milyen az adott élelmiszer felülete. Egy cseresznyét vagy répát könnyű lemosni, egy kekszet vagy csirkeszárnyat viszont nem.

Akár csak 5 másodpercig volt a földön az étel, az élelmiszerbiztonság érdekében a legjobb, ha nem eszed meg, hanem inkább kidobod.

Kapcsolódó: Ételmérgezés vagy vírus? Így döntheted el, mitől megy a hasad

Kiemelt kép: Getty Images