A kockázat az életkor előrehaladtával nő, ötvenéves kor felett ugrásszerűen emelkedik az övsömör előfordulása, becslések szerint nyolcvanöt éves korra minden második ember átesik rajta. Ezt elsősorban az immunrendszer természetes öregedése magyarázza: ilyenkor az immunválasz lassul, és a szervezet kevésbé hatékonyan képes féken tartani a nyugvó vírusokat. A Covid-járvány, a fokozott pszichés stressz, a mozgásszegény életmód és a krónikus betegségek szaporodása tovább növelték az esetszámot.

A herpeszvírus vár és lecsap

Az övsömört okozó VZV a gerincvelő mellett elhelyezkedő idegdúcokban él nyugalmi állapotban. Ha az immunrendszer gyengül, a vírus „felébred”, és az idegrostokon keresztül visszajut a bőrbe. Ott a hámsejteket megfertőzi, ami piros foltokhoz, majd hólyagos kiütésekhez vezet.

Ezekben a hólyagokban a vírus nagy mennyiségben jelen van, és fertőzőképes.

Az övsömör piros foltokban jelentkezik először, majd hólyagos, viszkető kiütésekké alakul át (Fotó: Getty Images)

A bőrtünetek jellegzetesen egyoldaliak,­ leggyakrabban a törzs érintett, de előfordulhat az arc, sőt a szem környékén is. Az övsömör kezdeti tünetei sokszor félrevezetők: a betegek két-három nappal a kiütések előtt bizsergést, égő, szúró fájdalmat éreznek a bőr egy adott szakaszán. Enyhe hőemelkedés, fáradtság, fejfájás is jelentkezhet.

Ezután jelennek meg a folyadékkal telt hólyagok, amelyek hét-tíz nap alatt kifakadnak, pörkösödnek, majd kettő-négy hét alatt meggyógyulnak. Azonban az övsömör gyakran nem áll meg a bőr tüneteinek gyógyulásánál. Az egyik legrettegettebb következmény a posztherpetikus neuralgia (PHN) – a tartós idegfájdalom. Ez akár hónapokig, ritkábban évekig is fennmaradhat, és jelentősen rontja az életminőséget.

Kapcsolódó: Több mint pöttyök – Tulajdonképpen mi az övsömör?

Súlyos szövődmények

A szövődmények közé tartozik még a hólyagok másodlagos bakteriális felülfertőződése, az arcideg érintettsége esetén kialakuló arcbénulás és hallásproblémák, valamint a szem körüli elváltozások következtében fellépő látásromlás.

Friss kutatások felhívják a figyelmet arra is, hogy az övsömör növelheti a stroke és a szívkoszorúér-betegségek kockázatát, különösen akkor, ha a fertőzés az agyat vagy az agyat ellátó ereket érinti. Érdekes összefüggésre derült fény az utóbbi években: több nagy tanulmány szerint a VZV-vel való találkozás és a krónikus,

tünetmentes gyulladás hozzájárulhat a demencia kockázatának növekedéséhez.

Ausztrál és walesi kutatások tízezres populáción vizsgálták az összefüggést, és kimutatták, hogy az övsömör elleni védőoltás húsz százalékkal csökkentheti a demencia előfordulását.

Az övsömör csak akkor fertőz, ha valaki közvetlenül érintkezik a hólyagokban lévő folyadékkal. Ilyenkor azonban nem övsömört, hanem bárányhimlőt lehet elkapni, és kizárólag azok veszélyeztetettek, akik korábban nem estek át a betegségen, és nem kaptak védőoltást. A hólyagokat ezért érdemes fedve tartani, és kerülni a kontaktust kisgyermekekkel, terhesekkel és immunhiányos betegekkel.

Az övsömör kezelése

Az övsömör kezelése akkor a leghatékonyabb, ha a tünetek megjelenésétől számított hetvenkét órán belül megkezdődik. A vírusellenes gyógyszerek – aciklovir, valaciklovir, famciklovir – csökkentik a betegség lefolyásának súlyosságát, lerövidítik a gyógyulási időt és mérséklik a szövődmények esélyét. A fájdalomcsillapítás gyakran kombinált megoldást igényel: vény nélküli készítmények, erősebb, idegfájdalom elleni szerek, esetenként helyi kezelések is szükségesek lehetnek.

Az utóbbi évek legnagyobb előrelépése a védőoltás megjelenése.

A korszerű vakcina két adagban adható, kilencven százalék feletti védelmet nyújt, és különösen javasolt ötven év felett vagy legyengült immunrendszer esetén. Külföldön rutinszerűen alkalmazzák, Magyarországon jelenleg térítéses, egyedi importtal érhető el. A kutatások szerint az oltás nemcsak az övsömör kockázatát csökkenti, hanem a PHN és más szövődmények előfordulását is jelentősen mérsékli.

Jó egészséget kívánok önöknek,

Prof. dr. Torzsa Péter tanszékvezető, Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék