A rák az egyik legrettegettebb betegség, ami világszerte tömegek életét követeli nap mint nap. Noha a kezelési módok folyamatosan fejlődnek, ahhoz, hogy ezek érdemben hassanak, korai felismerés szükséges.
Mivel sok ráktípus a kezdeti szakaszban tünetmentes marad, különösen fontos a szűrés és a rendszeres ellenőrzés, hogy a betegség időben felismerhető legyen.
Prosztatarák: halálos kór
A prosztatarák az egyik leggyakoribb daganattípus, egyúttal ez a második leggyakoribb halálozási ok a férfiaknál. Élete során minden hatodik férfi szembesül a diagnózissal, és körülbelül három százalékuk hal meg a betegség következtében.
Szeptember a Prosztatarák Tudatosság Hónapja, ilyenkor érdemes tájékozódni a szűrési irányelvekkel, kezelési újításokkal és a megelőzés lehetőségeivel kapcsolatban. A prosztatarák kialakulásának pontos okai nem ismertek, de tudjuk, hogy a genetikai hajlamnak nagy szerepe van. A kockázat mérhetően nagyobb azoknál a férfiaknál, akiknek közeli férfi rokonai, például apja, testvére vagy fia már érintettek a betegségben.
Emellett a a fekete férfiak is jelentősen nagyobb kockázattal szembesülnek, illetve az életkor előrehaladtával is nő a betegség valószínűsége.
Tünetek nélkül fejlődik ki ez a ráktípus
Amíg a prosztatarák kezelhető, általában nem okoz tüneteket. Ezért kiemelten fontos a rendszeres szűrés, hiszen csak így lehet időben felfedezni a daganatot. Előrehaladott állapotban a prosztata megnövekszik, nyomást gyakorol a hólyagra és a húgycsőre, ami vizelési problémákat okozhat, és a betegség tovább terjedhet a csontokra, ami fájdalmat és zsibbadást eredményezhet a lábakban, esetleg idegrendszeri panaszokkal is járhat.
Amikor a prosztatarák más szervekre is áttétet képez, a betegség életveszélyessé válhat.
A diagnózis általában PSA-vizsgálattal kezdődik, amely egy egyszerű vérvizsgálat, és része lehet az éves orvosi ellenőrzésnek. Eltérés esetén az orvos további vizsgálatokat, például MRI-t vagy prosztata-biopsziát javasolhat.
A szűrést általában 50 éves kortól érdemes elkezdeni, de azoknál, akiknél magasabb a kockázat, már 45 éves kortól ajánlott. A diagnózis átlagos életkora a 60-as évek közepe.

A kellemetlen tünetek megjelenésekor már nagy a baj (Fotó: Getty Images)
Előzzük meg!
A megelőzésre nincs egyetlen „varázsszer”, de a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás segíthet. Bizonyos kutatások szerint a vegán étrend lehet a leghatékonyabb. Mindenkinek érdemes lehet csökkenteni a vörös hús és a feldolgozott cukrok fogyasztását.
A prosztatarák kezelése a daganat helyétől, agresszivitásától és az esetleges áttétek meglététől függ. Alacsony kockázatú esetekben gyakran szoros megfigyelést alkalmaznak, míg a kiterjedt daganat esetén a teljes prosztata eltávolítása vagy sugárkezelés válhat szükségessé.
A radikális prosztatektómia után előfordulhat vizelettartási zavar és a szexuális funkció csökkenése, míg a sugárkezelés ritkábban okoz vizelettartási problémát, de egyes esetekben a végbél és a hólyag is érintett lehet, illetve később más daganatfajták kockázata is megemelkedhet.
A prosztatarák új kezelési módjai
Az elmúlt két évtizedben jelentős előrelépés történt a PSA-szűrés finomításában, az MRI-irányított biopszia alkalmazásában és a fókuszált kezelésben.
A kutatók jelenleg egy úttörő, fókuszált kezelést alkalmaznak, a prosztatarák kezelésére. Ez a daganat agresszív részeit célzottan „lefagyasztja”. Ez a kétórás, járóbeteg-eljárás nem jár vizelettartási problémával, végbélpanasszal vagy hormonkezeléssel, és a szexuális funkcióra gyakorolt hatás is minimális.
A visszaesés kockázata elsősorban a daganat kezdeti agresszivitásától függ, ezért a kezelési tervet minden esetben gondos mérlegelés előzi meg.
Kapcsolódó: Mindennapos szokás növeli a prosztatarák kockázatát
Kiemelt kép: Getty Images