Évtizedek óta halljuk, hogy bizonyos édesítőszerek (különösen nagy mennyiségben fogyasztva) összefüggésbe hozhatók daganatos megbetegedésekkel, mivel egyes vegyületeik bomlás során toxikus vagy mutagén anyagokká alakulhatnak.
Néhány kutatás szerint megzavarhatják a bélflórát, gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a szervezetben, és fokozhatják az oxidatív stresszt, ami szintén növeli a daganatok kialakulásának kockázatát.
Bár az engedélyezett napi beviteli határérték alatt fogyasztva általában biztonságosnak tartják őket, a hosszú távú, nagy dózisú használatuk továbbra is vitatott.
De van egy kivétel!
Éljen a stevia!
Nemrégiben nagy jelentőségű tudományos felfedezést tettek: úgy tűnik, létezik egy (ráadásul természetes!) természetes cukorpótló, amely nemhogy nem káros, hanem éppen hogy segíthet a rák elleni küzdelemben. Egy új japán kutatás szerint a régóta ismert édesítő, ha fermentálják ígéretes daganatellenes hatással bírhat.
Különösen a hasnyálmirigyrák esetében van jó hatása, ami az egyik legrosszabb túlélési arányú rákfajta. Általában csak akkor okoz tüneteket, amikor már előrehaladott állapotban van, és a jelenleg rendelkezésre álló kezelések ritkán vezetnek tartós gyógyuláshoz. A statisztikák szerint az ötéves túlélési arány 10% alatt van.
A kutatást végző tudósok szerint a stevia fermentálása során
olyan vegyület keletkezik, amely szelektíven pusztítja el a rákos sejteket, miközben az egészségeseket megkíméli.
Ez a tulajdonság valóságos szent grálnak számít a daganatterápiák területén.
Növényi alapon
A gyógyszerkutatás egyre nyitottabb a természetes eredetű, növényi alapú vegyületek felé. Nem is eredménytelenül: több sikeres kemoterápiás hatóanyag is növényi eredetű. Ilyen például a csendes-óceáni tiszafa kérgéből származó paclitaxel, vagy a Madagaszkárról származó periwinkle növényből kivont vinkrisztin.
A stevia, ez a Dél-Amerikából származó leveles növény, elsősorban természetes, kalóriamentes édesítőként ismert. A növény levelei tele vannak bioaktív vegyületekkel, és korábbi kutatások már jelezték, hogy antioxidáns és daganatellenes hatásuk lehet. A gond eddig csak az volt, hogy nyers formájukban ezek a hatások elég gyengék, és csak nagyon nagy dózisban érvényesültek.
A fordulatot a fermentáció hozta el. A Hirosimai Egyetem munkatársai azt vizsgálták, mi történik, ha steviát erjesztenek az úgynevezett Lactobacillus plantarum SN13T baktériumtörzzsel, amely közeli rokona azoknak a baktériumoknak, amiket a joghurt, kimchi vagy kovászos kenyér készítéséhez is használnak.
Az eredmény egy új vegyület lett: a chlorogenic acid methyl ester (CAME), amely sokkal erősebb rákellenes hatást mutatott, mint a nyers stevia-kivonat. Laboratóriumi körülmények között a fermentált kivonat jelentős mennyiségű hasnyálmirigyrákos sejtet pusztított el, miközben a vesesejteket nagyrészt békén hagyta.
Nagyon nem mindegy, mivel édesítünk: az egyik szer védhet a ráktól! (Fotó: Getty Images)
Átírni a programot
A CAME nevű vegyület úgy működik, hogy blokkolja a ráksejtek szaporodását, és elindítja bennük az apoptózist, vagyis a programozott sejthalált. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a vegyület átprogramozza a rákos sejtek génjeit: aktiválja a sejthalált elősegítő géneket, és elnyomja azokat, amelyek a túlélést támogatják.
Ez a kettős mechanizmus lelassítja a daganat terjedését, és elősegíti, hogy a beteg sejtek önként véget vessenek a működésüknek.
A fermentált stevia ezen kívül erőteljesebb antioxidáns hatással is rendelkezik, mint nyers formája. Mivel az oxidatív stressz számos betegség, köztük a rák kialakulásában is szerepet játszik, ez a plusz tulajdonság további védelmet nyújthat az egészséges sejteknek.
A fermentáció előnyei
A fermentáció természetesen nem új csoda: korábban is kimutatták, hogy az erjesztett szója vagy ginzeng például jobb élettani hatásokkal rendelkezik, mint a nyers formájuk. A stevia viszont most először került elő mint potenciálisan célzott daganatellenes eszköz.
Fontos azonban leszögezni: ezek az eredmények csak sejtkultúrákon végzett kísérletekből származnak, nem embereken vagy állatokon végzett tesztekből. Az ilyen kezdeti sikerek gyakran elbuknak a klinikai fázisban, amikor az emberi szervezet komplexitása próbára teszi az elméleti ígéreteket.
Mindez azonban nem von le az eredmény jelentőségéből. A kutatás azt mutatja, hogy a mindennapi élelmiszerekben és azok természetes mikroorganizmus-közösségeiben hatalmas, eddig kiaknázatlan gyógyászati lehetőségek rejlenek. A „mikrobiális biotranszformáció” – vagyis az a folyamat, amikor jótékony baktériumok segítségével új, aktív molekulákat hozunk létre növényekből – egyre nagyobb teret nyer a tudományos világban és a konyhánkban is.
Kapcsolódó: Ha egészséges szeretnél lenni, próbáld ki a litvánok fermentált csodaitalát!
Kiemelt kép: Getty Images
