• Nyolc egészséges baba született Nagy‑Britanniában egy forradalmi, három DNS‑forrásos IVF eljárással, amely három emberből származó genetikai anyagot használt.
• A módszer célja, hogy elkerülje az anyai mitokondriális betegségek továbbadását: a babák 99,9 % nukleáris DNS‑e a szülőktől, 0,1 %-a pedig egy harmadik, egy donor mitokondriumaiból származik.
• A hosszú távú követés még zajlik, de a 22 próbálkozásból 8 sikeres, a kicsik egészségesen fejlődnek, de a módszer technológiai, etikai, jogi és gazdasági kérdéseket is felvet.

Az észak‑angliai Newcastle Fertility Centre szakemberei bejelentették, hogy nyolc anyának sikerült egészséges babát adniuk, nem mindennapi módszerekkel.

Az anyukák mindegyike mitokondriális betegséget adott volna át gyerekének, de egy új eljárással sikerült ezt elkerülni. 

A módszer angol neve pronuclear transfer, és lehetővé teszi, hogy az apa és az anya génállománya mellett a kicsiben egy harmadik személy petesejtjétől származó mitokondriális (a mitokondrium a sejt energiatermelő központja) „energiacsomagocskák” legyenek jelen. Azaz technikailag a babának két anyja és egy apja van. 

Egy babának három szülő?

Az eljárás során az anya és a donor petéjét is megtermékenyítik az apa spermájával. A donor sejtből eltávolítják annak nukleuszát (azaz a sejtmagot, ami a sejt genetikai anyagát tartalmazza), majd az anya átültetett sejtmagja kerül bele – eközben a donor mitokondriumai megmaradnak.

Ezután az így létrejött embriót az anya méhébe ültetik, ahol ideális esetben megtapad és egy teljesen normális terhesség során kifejlődik.

A tudománynak hála egy babának már három szülője is lehet

A technika biztosítja, hogy a babákban 99,9 %-ban a szülők DNS‑e legyen jelen, míg csupán 0,1 %-ban hordoznak donor mikromitokondriumot.

Mind a nyolc baba jól van

A kórházban 22 fogantatásból 8 baba született, ami 36 százalékos sikerarányt jelent. A gyerekek közül négy fiú, négy lány, két kicsi pedig ikerpárt alkot. Pontos korukat nem tudni,

a tudósok 0-2 évesként tüntették fel őket és eddig teljesen normális fejlődést mutatnak.

Hat babánál a beteg mitokondrium teljesen eltűnt, míg kettőnél 77–88 százalékos csökkenés volt mérhető (a panaszt okozó küszöb ennél magasabb). Ez azt jelenti, hogy végre van legális és működőképes gyerekvállalási lehetőségük azoknak a családoknak is, ahol az anya káros mitokondriális mutációt hordoz. 

Etikus-e ez a fajta babanemzés?

Az eljárás során a generációknak átörökíthető genetikai változást küszöbölték ki, emiatt ez a fajta génszerkesztési módszer erősen vitatott és több országban be is tiltották. Annak ellenére, hogy a reversion (amikor az egészséges mennyiségű mitokondriumok közt néhány év alatt ismét nő a mutáns arány) előfordulhat, viszonylag ritka. Akkor mégis mi a baj?

Elsősorban az, hogy a hosszú távú követés, a biztonsági vizsgálatok még javában zajlanak, és a költségek miatt a biztosítók valószínűleg csak szűk körben támogatják majd ezt az eljárást.

Egy vizsgálat szerint a lombikbébik hajlamosabbak lehetnek bizonyos betegségekre is. Másoknak etikai gondjaik vannak azzal, hogy a tudósok embriókat hoznak létre, akikből ember fejlődhet. Azt mindenkinek a vallása vagy a saját nézete határozza meg, mikor és miként kezdődik az élet, de akik ezt a fogantatás idejére teszik, ellenszenvvel tekintenek ezekre a génszerkesztéses sejtmanipulációkra.

Még Nagy‑Britannia is csak 2015-ben engedélyezte törvényileg az eljárást,

Newcastle pedig 2017-ben kapott rá engedélyt. Hasonló szabályozás csak Ausztráliában van; sok ország, így az USA és Franciaország ma is tiltja a génszerkesztés ilyen módját. 

Kapcsolódó: A génterápia visszaadta egy kislány hallását

Kiemelt kép: Getty Images