A boldogtalanság gyakran csendes állapot. Nem feltétlenül jár könnyekkel vagy hangos kirohanásokkal. Néha észre sem vesszük – csak ott bujkál a reggeli sóhajban, a lesütött tekintetben, az üres tekintettel bámult képernyőben. Sokszor nem más, mint egyetlen mondat, amit újra és újra kimondunk: félhangosan, mintha senki sem hallaná, vagy épp magunkban, suttogva, gondolatként.
Olyan mondatok ezek, amik észrevétlenül beépülnek a lelkünkbe, és napról napra mélyítik az elégedetlenséget, az önvádat, az önsajnálatot – míg végül már nem is kérdés, miért nem vagyunk boldogok. Hogyan is lennénk azok, ha így beszélünk magunkkal?
Így írjuk újra és újra ugyanazt a boldogtalan történetet, szinte kondicionáljuk magunkat arra, hogy szenvedjünk. Nem kérünk segítséget, nem állunk ki magunkért – csak mondogatjuk, hogy „Nem számít.”, „Ez van.”, „Úgysem megy.” És ezzel minden egyes alkalommal mélyebbre húzzuk magunkat.
Mondatok, amiket a boldogtalan emberek hajtogatnak
De nemcsak ezek az ártatlan mondatok rombolják saját boldogságunkat – összegyűjtöttük azokat, amelyek sokszor csak önvédelemnek tűnnek, de valójában a lelki megfáradás, az önmagunkban való csalódás, a reménytelenség és a feldolgozatlan múlt tünetei. Ezek nem csupán szófordulatok, hanem apró tükrök, amikben – ha merünk belenézni – felsejlik, mi is zajlik legbelül.
Ismerősek ezek a mondatok neked is? A jó hír az, hogy van választásunk, így pedig a boldogság is visszatérhet az életünkbe. Ha magadra ismertél, érdemes felkeresned egy terapeutát, aki segíthet abban, hogy megváltoztasd a belső párbeszéded. Nem egyik napról a másikra, de lépésről lépésre. Minden kimondott mondat lehetőség is: arra, hogy új jelentést adjunk neki, hogy másképp lássuk magunkat, hogy elkezdjük letenni a lelki terheinket.
Kapcsolódó: A boldogtalanság 7 rejtett jele – tapasztalod valamelyiket?
Kiemelt kép: Canva
A galéria képei: Canva
