Egy nemrégiben kijött jelentésben a vizsgált gyümölcs- és zöldségminták több mint 90%-ában találtak potenciálisan káros növényvédőszer-maradványokat. Az évente megjelenő lista, közismertebb nevén a „Piszkos tizenkettő”, az amerikai Environmental Working Group egészségvédelmi szervezet elemzésén alapul. A lista a nem bio termékek tesztelési adatait dolgozza fel.

A lista élén idén a spenót áll, amely súlyarányosan a legtöbb növényvédő szert tartalmazta. Őt követi az eper, a kelkáposzta, majd a szőlő, őszibarack, cseresznye, nektarin, körte, alma, szeder, áfonya és burgonya.

Az EWG alelnöke, Alexis Temkin hangsúlyozta, hogy a jelentéssel a cél nem a gyümölcs- és zöldségfogyasztástól való elriasztás. Sokkal inkább az, hogy a fogyasztók tudatosabban dönthessenek például arról, mely termékekből érdemesebb bio változatot választani.

Újoncok a listán

Idén a szeder és a burgonya is felkerült a Piszkos tizenkettőre. A szedret eddig még nem tesztelte az amerikai mezőgazdasági minisztérium, a burgonya pedig az elmúlt években kimaradt. Visszakerülésének oka egy (az EU-ban már betiltott) klórprofám nevű növekedésszabályzó szer, amit a betakarítás után permeteznek a növényre, hogy megakadályozzák a csírázást a tárolás során. Ez az oka annak, hogy a maradványszint ilyen magas lehet.

Károk

Számos tudományos vizsgálat összefüggést talált a növényvédő szerek és súlyos egészségügyi problémák között: koraszülés, fejlődési rendellenességek, vetélés, genetikai károsodás, csökkent spermaszám, szívbetegségek, daganatok és idegrendszeri zavarok is kapcsolódhatnak a tartós expozícióhoz.

A legnagyobb kockázatot a mezőgazdasági dolgozók és a gyerekek viselik. Egy 2022-es kutatás szerint a növényvédő szerekkel dolgozók közel ötször nagyobb eséllyel szenvednek DNS-károsodást, míg egy 2024-es tanulmány azt mutatta ki, hogy

a gyerekkori kitettség már csecsemőkortól kezdve hátrányosan befolyásolhatja a kognitív fejlődést.

A magzatok sincsenek biztonságban: a terhesség alatti növényvédőszer-expozíció növeli a születési rendellenességek, alacsony születési súly és halvaszületés kockázatát. A gyermekkori kitettség pedig figyelemzavarhoz, tanulási problémákhoz és daganatokhoz köthető – figyelmeztet az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia.

Egész környezetünk tele van vegyszerekkel! (Fotó: Getty Images)

Tiszta tizenöt

A jelentés másik fele a legkevésbé szennyezett nem bio terményeket sorolja fel. Ezek között sok olyan van, amelynek héját evés előtt eltávolítjuk, de nem mindegyik ilyen. A legkevésbé szennyezett termények listája: ananász, kukorica, avokádó, papaya, hagyma, fagyasztott zöldborsó, spárga, káposzta, görögdinnye, karfiol, banán, mangó, sárgarépa, gomba és kiwi.

Tisztítsunk! 

A zöldségeket és gyümölcsöket mindig mossuk meg hámozás előtt, hogy a késsel ne vigyünk szennyeződést a belsejükbe. A keményebb darabokat – például a sárgarépát, uborkát vagy dinnyét – zöldségkefével lehet súrolni folyó víz alatt, a puhább termékeket pedig elegendő kézzel átdörzsölni. A mosogatószerek és fertőtlenítők kerülendők, mert a termények héja áteresztő, így felszívhatják a vegyszereket.

Leveles zöldségeknél (pl. saláta, káposzta) érdemes eltávolítani a külső leveleket, majd a többit óvatosan, langyos vízzel átöblíteni, hogy eltűnjenek a növényvédőszerek maradványai. 

Kapcsolódó: Tudtad, hogy néha átvernek a bio minősítésű élelmiszerek címkéivel? 

Kiemelt kép: Getty Images