• A nyárfaszöszök sok bosszúságot okoznak tavasszal. 
• Sokan szerint ezek a bolyhos képződmények felelnek az ekkor jelentkező allergiás panaszokért.
• Miért nem érdemes „haragudni” a nyárfákra, és mit tehetünk a tavaszi allergiás tünetek ellen? 

A nyárfák úgynevezett repítőszőre olyan gyapotszerű képződmény, amely a magvak szél általi terjedését segíti minél messzebbre az anyafától – vagyis a növény így új helyeken is képes lehet megtelepedni. Az apró, levegőben keringő pamacsok pedig igen sok bosszúság forrásai lehetnek ebben az időszakban – valószínűleg egyszer-egyszer mindenkinek landolt már némi szösz a szájában, az orrában vagy a szemében, különösen biciklizés közben. 

A bosszúságok sora itt pedig nem ér véget, hiszen sokan úgy tartják, hogy a nyárfaszöszök felelnek a tavasszal jelentkező allergiás tünetekért. Tény, hogy a pihék beszippantva irritálhatják az orrnyálkahártyát, illetve tüsszögést is előidézhetnek, az igazság azonban az, hogy a szöszök önmagukban nem számítanak allergénnek, így az allergiás reakciókkal sem állnak összefüggésben, mivel a nyárfa pollenszezonja februártól márciusig tart.

Az ekkor terjedő, szabad szemmel nem látható nyárfapollenek ritkán ugyan, de tényleg kiválthatnak allergiás, légúti panaszokkal járó tüneteket, ehhez azonban semmi köze az áprilisi, májusi széllel szálló szöszöknek. 

Akkor mi okozza a bajt?

A valódi probléma általában az, hogy ugyanezen időszakban más növények pollenjei terjednek a levegőben, amelyek erős légúti panaszokat válthatnak ki az arra érzékenyeknél.

Április-május környékén első sorban az olyan virágzó növények pollenjei okozhatnak gondot, mint a nyírfa, az égerfa, a kőrisfa, a platán, a fűzfa és pázsitfűfélék.  

Vagyis, a valódi allergiás panaszok hátterében láthatatlan, aprócska pollenszemcsék állnak, ezért ha valaki ebben az időszakban orrdugulást, orrfolyást, tüsszögést, könnyező, duzzadt vagy viszkető szemeket, esetleg kiütéseket tapasztal, minden bizonnyal nem a nyárfák szöszére, hanem más növények pollenjeire lehet allergiás. 

A nyárfaszöszök bosszantóak, de szerencsére önmagukban teljesen ártalmatlanok (fotó: Getty Images)

A nyárfa bolyhos szösze ugyanakkor mégsem teljesen ártalmatlan, hiszen könnyen megtapadhatnak a felületén más, a levegőben egyébként is jelen lévő pollenszemcsék, amelyek így könnyebben terjedhetnek tovább. Ilyenkor az orrba és a szájba kerülő, nyárfaszöszhöz tapadó fűpollenek okozhatnak tüsszögést.

Ezt élik meg úgy az allergiások, hogy a panaszt a vattás anyag váltja ki, és nem feltétlenül merül fel, hogy a tünetekért más pollenek felelősek

– világosított fel bennünket korábbi cikkünkben dr. Réthy Lajos ­allergológus, klinikai immunológus. 

Kapcsolódó: Itt a tavaszi szénanátha – A legjobb természetes gyógymódok allergiára

A nyárfaszöszöket övező tévhitek gyakran vezetnek fakivágáshoz, holott a nyárfák ökológiai szempontból különösen értékes növények. Egyrészt rövid idő alatt nagy mennyiségű szén-dioxidot, port és egyéb emberi tevékenységek során felszabaduló szennyeződést kötnek meg – vagyis javítják a mikroklímát –, másrészt terebélyes lombozatuk számos rovar- és madárfaj élőhelyeként szolgál.

Ezt tedd a tavaszi pollenallergia ellen

A nyárfa tehát nem ellenség, és ahelyett, hogy eltávolítanánk, érdemes inkább más módszerekkel; pollenvédő ablakhálóval, gyakori arcmosással, kamillás inhalálással, orrkenőccsel, tengervizes orrspray-vel vagy (orvosi tanácsra) gyógyszeres kezeléssel védekezni.

Figyeljük továbbá a pollennaptárakat, jelentéseket, és jó előre készüljünk fel azokra az időszakokra, amelyek magasabb pollenterheléssel járnak.

 Az autóban tartsuk zárva az ablakokat, és ha szükséges, párásítsunk, illetve takarítsunk gyakrabban a lakásban, amellyel megelőzhetjük a bejutó pollenszemek kavargását.

Célszerű az ilyen időszakokban naponta, lefekvés előtt hajat mosni, az ágyneműt és a ruhákat pedig a szokásosnál is gyakrabban cserélni. A szellőztetést próbáljuk a reggeli és az esti órákra időzíteni (az esőzések után hosszabban is szellőztethetünk, a nedvesség ugyanis megköti a polleneket), és mérsékeljük a szabadtéri tevékenységek számát azokban az időszakokban, amikor a levegő pollenkoncentrációja kifejezetten magas.

Nem kell azonban, hogy a pollenek gátat szabjanak kerti időtöltésünknek, hiszen már számos praktika van, melyet bevethetünk az allergiabarát kert kialakítása érdekében.

Kapcsolódó: Keresztallergia – amikor a legártalmatlanabbnak tűnő gyümölcs is ellenséggé válhat

Kiemelt kép: Getty Images