Eva Amurri, színésznő és életmódblogger – egyébként Susan Sarandon lánya – nemrégiben komoly döntést hozott: húsz év vívódás után plasztikai műtétre szánta el magát.
A mellkisebbítő és mellfelvarró beavatkozásra egy évvel azután került sor, hogy esküvői fotói kapcsán hatalmas online vita robbant ki. Sokakat „megbotránkoztatott” ugyanis Amurri mély dekoltázsa, a kommentelők azt vetették a szemére, hogy túl sokat mutatott meg „egyébként is éppen elég méretes” melléből.
Az internetezők gyakorlatilag szétszedték pánt nélküli ruhája miatt az akkor 39 éves színésznőt.
20 év vívódás
Közösségi oldalain Amurri ugyanakkor arról számolt be, hogy a mellkisebbítő műtétről szóló döntés nem egyik napról a másikra született meg benne, és nem is feltétlenül az internetes kommentek miatt határozta el magát. A kommentáradat inkább az utolsó csepp lehetett. Eva őszintén beszélt arról, hogy a műtét előtti napokban az „idegösszeomlás szélére került” de végül a félelmei ellenére is kiállt saját maga és elhatározása mellett.
„Ez volt az első műtétem, azaz az első alkalom, hogy altatásban voltam” – írta. „Felszabadító érzés volt meghozni ezt a döntést a saját testemről. Nem mások elvárásai miatt, hanem magamért tettem” – mondta.
A háromgyermekes édesanya azóta is őszintén mesél a gyógyulás kihívásairól, és mint mondta, nem bánta meg döntését. Egyik legutóbbi posztjában részletesen is írt nehezített alvásról, meglepő helyeken megjelenő véraláfutásokról és korlátozott mozgásról.
Mellkissebbítő műtét
Mellkisebbítő műtétet leggyakrabban azok a nők végeztetnek, akik nagyobb melleik miatt fizikai panaszokat tapasztalnak: hát-, nyak- és vállfájdalmat, bőrproblémákat a mellek alatti területen, illetve tartási nehézségeket. Sokaknak pszichés terhet is jelent a túlzottan nagy mellméret, különösen, ha nem érzik komfortosnak vagy arányosnak a testükkel, vagy ha nagyobb mellméretük miatt kéretlen figyelemnek, esetleg bántó megjegyzéseknek vannak kitéve.
A beavatkozás során a sebész eltávolítja a felesleges zsírszövetet, mirigyállományt és bőrt, majd újraformálja a melleket, gyakran a mellbimbókat is feljebb helyezve. A műtét általános altatásban történik, és többféle technikát alkalmazhatnak, attól függően, hogy mekkora a csökkentés mértéke és milyen formát szeretne elérni a páciens.
A gyógyulási idő általában néhány hét, ezalatt duzzanat, véraláfutás és feszítő érzés is előfordulhat, de ezek fokozatosan enyhülnek. A végleges forma és méret általában 3–6 hónap után áll be.
Sok nő a műtét után azonnal érzi a fizikai megkönnyebbülést, jobb testtartásról, csökkent fájdalomról és megnövekedett önbizalomról számol be. Fontos, hogy a döntést mindig személyes igények és nem külső elvárások alapján hozzák meg.
Társadalmi elvárások
A nők testével kapcsolatos társadalmi elvárások hosszú ideje nagyon ellentmondásosak, a női mell pedig még inkább az érdeklődés középpontjában van. Kritika éri a „túl kicsit” és a „túl nagyot”, azt a nőt, aki plasztikáztat és azt is, aki nem. A tökéletes test képét évtizedek óta olyan irreális szépségideálok alakítják, amelynek szinte lehetetlen megfelelni, és e hatások alól az ismert emberek sem tudják kivonni magukat.

Nők tömegei fekszenek nap mint nap kés alá (Fotó: Getty Images)
Eva Amurri számára ráadásul mindez személyes szinten is különösen összetett lehet. Édesanyja, Susan Sarandon nemcsak legendás színésznő, hanem szexszimbólum is volt a saját korában. Emellett Sarandon – lánya visszaemlékezései szerint – rendkívül tudatos, sőt megszorító volt, amikor lánya étkezéséről, megjelenéséről volt szó. Egy ilyen anya mellett felnőni egyszerre lehet inspiráló és nyomasztó, és mély nyomokat hagyhat az önértékelésben.
Eva a műtét kapcsán most arról beszélt, hogy arra elsősorban egészségügyi okokból került sor: melleinek mérete ugyanis komoly hátfájdalmat okozott neki, a mellkisebbítés így számára nemcsak fizikai könnyebbséget hozott, hanem lelki felszabadulást is: végre a saját teste felett gyakorolhatta az irányítást.
Nem a mi dolgunk
A mások testére tett megjegyzések – legyenek akár pozitívak vagy negatívak – akaratlanul is megerősíthetik azt az üzenetet, hogy külsőnk az elsődleges értékünk. Az ilyen kommentek könnyen szorongást, szégyenérzetet vagy önbizalomhiányt eredményezhetnek, még akkor is, ha nem ez volt a szándék.
Ha elhagyjuk a mások testére vonatkozó megjegyzéseket, empatikusabb, elfogadóbb világot építhetünk, ahol az emberek önmagukért érezhetik értékesnek magukat.
Kapcsolódó: A plasztikai sebészet rövid története
Kiemelt kép: Eva Amurri egy díjtadón, Frazer Harrison/Getty Images