• Az ADHD tünetei (impulzivitás és a végrehajtó funkciók zavara) hozzájárulhatnak a falásrohamok kialakulásához.​
• A falásroham és az ADHD együttes jelenléte megnehezítheti a kezelést, mivel az ADHD tünetei akadályozhatják az étkezés kontrollálását.​
• A kezelés során a kognitív viselkedésterápia hatékony lehet.

Friss kutatások szerint az ADHD-hoz gyakran társuló impulzivitás könnyen túlevéshez vagy falási rohamokhoz vezethet. Emellett az is nehezíti az étkezést, hogy sok ADHD-val élő embernek gondot okoz a mindennapi teendők megszervezése. Egy-egy étkezés megtervezése (mit, mikor, mennyit) sok döntést igényel, és ez annyira nyomasztó lehet számukra, hogy inkább halogatják az evést. Gyakori, hogy valaki annyira belefeledkezik egy tevékenységbe (például munkába, hobbiba vagy játékba), hogy teljesen elfelejt enni – még akkor is, ha már régóta korog a gyomra. Majd ezt követik a falási rohamok.

Ezért nehéz felismerni

Az is nehezítő tényező, hogy sok ADHD-s gyógyszert szed a tüneteire, ám ezek közül több is csökkenti az étvágyat. Így még nehezebb észrevenni, mikor vagyunk igazán éhesek. Ráadásul az ADHD-hoz társuló figyelmi nehézségek miatt sokszor szinte lehetetlen elterelni a gondolatainkat az ételről. Minél inkább próbálunk másra koncentrálni, annál inkább csak az evés jár az eszünkben – és végül inkább engedünk a kényszerítő gondolatnak, csak hogy végre „kikapcsoljon” az agyunk.

Kapcsolódó: Ilyen az ADHD felnőttkorban – A szétszórtság csupán egyetlen tünet

A figyelemzavar miatt nehéz hosszabb ideig egy dologra koncentrálni, így a legegyszerűbb feladatok – mint az evés vagy a főzés – is könnyen háttérbe szorulhatnak. (Fotó: Getty Images / Spiderplay)

Mi a különbség?

Az, hogy valaki egyszer-egyszer sokat eszik, még nem jelenti azt, hogy falászavara van. Viszont ha valaki ADHD-val él, az evéssel való küzdelem könnyen rossz szokásokká alakulhat. Sok ADHD-s ember gyakran érzi úgy, hogy nincs irányítása a dolgai felett – és ez az étkezésre is igaz. Nehéz megérezni, mikor vagyunk éhesek, időt szánni az evésre, vagy tudatosan megállni, amikor már eleget ettünk.

Ez az „elveszítettem a kontrollt” érzés – amikor addig eszünk, hogy már kényelmetlen vagy akár fájdalmasan tele vagyunk – olyan nyomasztó lehet, hogy idővel önálló étkezési zavarrá, konkrétan falászavarrá válhat.

Fontos különbség más étkezési zavarokhoz képest, hogy a falászavarban nincsenek „megtisztuló” viselkedések.

Vagyis nem használunk hashajtót, nem hánytatjuk magunkat, és nem koplalunk tudatosan, hogy „ellensúlyozzuk” az evést. Ha ilyen módszerek is megjelennek, az inkább bulimia vagy más evészavar jele lehet.

Kapcsolódó: Az ADHD leggyakoribb mítoszai

A falásroham következményei

A következő jeleket fontos komolyan venni, mert falászavarra utalhatnak.

• Gyakori testsúlyingadozás, főként hízás.
• Szégyenérzet, bűntudat, undor vagy zavar evés után.
• Evés érzelmi vigaszként.
• Titokban evés vagy az étel elrejtése.
• Szorongás, depressziós tünetek.
• Alacsony önbizalom.
• Torz testkép (nem úgy látjuk magunkat, ahogy mások).

Mi a megoldás?

A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia is nagyon fontos része a gyógyulásnak, különösen, ha valaki egyszerre küzd ADHD-val és falászavarral.

• A kognitív viselkedésterápia segíthet jobban kezelni az ADHD tüneteit, miközben felismerjük, mi váltja ki a falásrohamokat, és hogyan változtathatunk a gondolkodásmódunkon.
• A dialektikus viselkedésterápia azoknak ajánlott, akik erőteljes érzelmi hullámzással élnek – ez gyakori mind ADHD, mind falászavar esetén –, és megtanít jobban szabályozni az érzelmi reakciókat.
• Léteznek olyan viselkedéses súlycsökkentő programok is, amelyek orvosi felügyelettel, biztonságos keretek között támogatják az egészséges életmód kialakítását.

Kapcsolódó: 5 hatékony módszer az ADHD mindennapi kezelésére

Kiemelt kép: Getty Images