• Az óraátállítást eredetileg energiatakarékossági célból vezették be, ám mára ennek hatása minimális.
• A kutatások szerint az óraátállítás egészségügyi kockázatokkal járhat.
• Bár az Európai Parlament már döntött az eltörléséről, a tagállamok nem tudtak megegyezni, hogy melyik időszámítást rögzítsék, így egyelőre az óraátállítás megmarad.

Az óraátállítás évtizedek óta létezik, de egyre többen érvelnek amellett, hogy ideje végleg eltörölni. Az Európai Parlament már 2019-ben megszavazta az óraátállítás uniós eltörlését, de azóta sem történt előrelépés, mivel a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítást rögzítsék véglegesen.

De honnan ered az ötlet?

Az óraátállítás eredeti célja az volt, hogy jobban kihasználjuk a nappali világosságot, és ezzel csökkentsük az energiafogyasztást, amire különösen az első világháború alatt volt szükség, amikor az országok minden lehetőséget megragadtak a világításra használt energia megtakarítására, ezért több helyen is bevezették ezt az intézkedést. A háború után egyes országok eltörölték az óraátállítást, míg mások megtartották.

De vajon van még mindig megéri? Az elmúlt évtizedekben a világítási technológiák fejlődése és az energiafelhasználási szokások átalakulása miatt az óraátállítás energiatakarékossági szerepe elhanyagolhatóvá vált.

Egyes kutatások szerint mindössze 0,5%-os vagy annál is kisebb megtakarítást eredményez.

De honnan ered egyáltalán az óraátállítás ötlete? Valójában már jóval a háborús időszak előtt is felmerült: a 18. században Benjamin Franklin javasolta, hogy az emberek keljenek korábban, így kevesebb gyertyát kelljen használniuk.

Egészségügyi hatások – tényleg ártalmas?

A tavaszi óraátállítás sokunk számára kellemetlen, hiszen reggel kimerülten ébredünk, mintha az éjszaka egy pillanat alatt eltelt volna, és a nap folyamán hiába próbáljuk utolérni magunkat. A korán kelők és az éjszakai műszakban dolgozók különösen megszenvedhetik, mások pedig egyszerűen csak értelmetlennek tartják a felesleges átállítást.

Az óraátállítás sokaknál alvászavart, fáradtságot és koncentrációs problémákat okoz.

Egyes tanulmányok szerint az átállítás utáni napokban megnövekszik a szívinfarktusok és az agyvérzések száma, valamint a közlekedési balesetek is gyakoribbá válnak. A szakértők szerint az idősebbek és a kisgyerekek szervezete nehezebben alkalmazkodik a változáshoz. Az alváshiány hosszú távon gyengítheti az immunrendszert, és mentális problémákat okozhat.

A tavaszi óraátállítás megviselheti a szervezetet, mert megzavarja a biológiai óránkat, csökkenti az alvás mennyiségét és minőségét, ami fáradtsághoz, koncentrációs problémákhoz és akár egészségügyi kockázatokhoz is vezethet. (Fotó: Getty Images)

Kapcsolódó: Pár dolog, amit megtehetsz, hogy ne csináljon ki a közelgő óraátállítás

Mit akar a közvélemény?

Egyesek az óraátállítás teljes eltörlését és a téli időszámítás rögzítését támogatják, mondván, hogy ez közelebb áll a természetes bioritmushoz. Mások viszont a nyári időszámítás megtartása mellett érvelnek, hiszen így a nyári estéken tovább van világos. A világ országai eltérően viszonyulnak az óraátállításhoz.

Japán, Kína és India sosem vezette be, az Egyesült Államok egyes államai, például Arizona és Hawaii, már végleg lemondtak róla.

Az Európai Unióban továbbra sincs egységes döntés, így számos ország még mindig alkalmazza a rendszert, annak ellenére, hogy sokan a közlekedési nehézségek miatt tiltakoznak ellene. 

Az őszi átállítás éjszakáján például egyes vonatoknak egy órát kell várakozniuk, hogy ne érkezzenek előbb a menetrend szerintinél. Oroszország 2011-ben állandó téli időszámításra váltott, majd a lakossági panaszok hatására néhány évvel később inkább a nyári időszámítást választotta. Az óraátállítás egyik legszélsőségesebb példája Szamoa, ahol 2011-ben egy időzóna-váltás miatt egy teljes nap kimaradt, így az ott élők szó szerint „elvesztettek” egy napot az életükből.

Mi lesz 2026-ban? 

Az óraátállítás eltörlésével kapcsolatban továbbra sincs végleges döntés. Az EU-s döntéshozók továbbra sem jutottak egyetértésre, így az óraátállítás – legalábbis a közeljövőben – marad. Idén tehát március 30-án hajnalban kell előre állítanunk az órát, hogy átálljunk a nyári időszámításra.

Bár egyre többen támogatják az állandó időszámítást, a döntéshez még hosszú egyeztetésekre lesz szükség. Addig is, érdemes felkészíteni szervezetünket az átállásra, például korábbi lefekvéssel és megfelelő alváshigiéniával.

Az biztos, hogy 2025-ben március 30-án, a hónap utolsó hétvégéjének vasárnap éjjelén kell hajnali kettőről hajnali háromra állítani az óráinkat és egyéb készülékeinket. A téli időszámítás pedig majd 2025. október 26-án kezdődik.

Kapcsolódó: Ezek az óraátállítás legkárosabb hatásai

Kiemelt kép: Getty Images