lehelet lehelet szaga életveszély ketózis

Fia leheletéből vette észre egy anya, hogy gyereke életveszélyben van

Leheletünk egy sor anyagcsere-betegségről árulkodhat, érdemes odafigyelni a megváltozására.

Életet menthet, ha odafigyelünk a lehelet szagára. Egy amerikai nő fia súlyos betegségét ismerte fel így.

Anyának lenni megváltozott létállapot. Az ember annyira ráhangolódik gyerekére, hogy amíg az kicsi, szinte együtt lélegzik vele, a kötelék pedig (bár lazul), később sem szakad meg. Azt, hogy a szoros kapcsolat csecsemőkorban életmentő, eddig is tudtuk. Egy amerikai nő és fia esete most viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az, ha egy szülő „résen van”, kamaszkorban is életet menthet.

A Rutland állam béli Oakhamben élő Victoria Hare ugyanis fia leheletéből vette észre, hogy az súlyos beteg, és hogy azonnali orvosi ellátásra szorul.

A 41 éves nő még tavaly ősszel észlelte, hogy 15 éves fia lehelete megváltozott. Körömlakkszerű, acetonos szagot kezdett árasztani. Mivel a nő korábban, saját cukorbeteg édesanyjánál már tapasztalta, hogy a ketózisban lévő szervezet kipárolgása acetonos jellegű lesz, egyből arra gyanakodott, hogy a gyerek is ebben az állapotban van.

Ketózis és lehelet

A ketózis egy olyan állapot, amely akkor fordul elő, amikor a szervezet – a cukoranyagcsere zavara miatt, vagy célzottan, például ketogén diétában – nem tud elegendő glükózhoz jutni, és a zsírokat bontja le energiaforrásként. A ketózis önmagában nem feltétlenül veszélyes állapot, és bizonyos helyzetekben, például szénhidrátcsökkentett diéták során a szervezet természetes reakciója lehet. Azonban, ha a ketózis kontrollálatlanul alakul ki, például kezeletlen cukorbetegségben, az súlyos problémákat okozhat.

lehelet lehelet szaga életveszély ketózis

A cukoranyagcsere zavara ketózist okoz (Fotó: Getty Images)

A kezeletlen cukorbetegségben fellépő ketoacidózis súlyos állapot, számos szervi működési zavart és furcsa, acetonszagú leheletet okoz. Ez az állapot életveszélyes lehet, ha nem kezelik időben.

A szervezet ilyenkor próbál több vizet kiválasztani, ami súlyos dehidratációhoz vezethet. Ez tovább rontja a beteg állapotát, mert a vesék nem tudják megfelelően szűrni a vért. A fokozott vízvesztés magával hozza az elektrolitok, például a nátrium, kálium és magnézium veszteségét is, ez izomgyengeséghez, szívritmuszavarokhoz és súlyos esetekben szívmegálláshoz vezethet.

Fentiek miatt

az érintett beteg elveszítheti az eszméletét, kómába eshet és az állapot kezelés nélkül halálhoz is vezethet.

Az édesanya, amikor érezni kezdte fia megváltozott leheletét, nem tudott rögtön időpontot kérni az orvoshoz, így maga mérte meg a fiú vércukorszintjét, amely „extrém” volt. Édesanyja ezután kórházba vitte fiát, ahol az orvosok megerősítették, hogy közel áll a diabéteszes ketoacidózishoz. A fiú – édesanyja ébersége miatt – hamar a megfelelő kezelést kapta. Az események kapcsán nemrégiben nyilatkozó nő arra biztatja a szülőket, hogy figyeljenek oda, ha gyereküknél bármilyen ehhez hasonló változást tapasztalnak.

Lehelet és betegségek

Az emberi lehelet sok mindent elárulhat az egészségéről, bizonyos betegségek ugyanis olyan jellegzetes vegyületeket termelnek, amelyek a leheletben is megjelennek, és ezek alapján néha felismerhető az adott állapot. A ketózis nem az egyetlen olyan betegség, amiről leheletünk árulkodik.

A veseelégtelenség egyik következménye, hogy a szervezet nem képes megszabadulni a méreganyagoktól. Ennek következtében az ammónia felhalmozódhat a vérben, ami jellegzetes, „halszagú” vagy „vizeletszagú” leheletet eredményezhet. Ez a jelenség uremikus leheletként ismert, és sokszor krónikus vesebetegségek esetén figyelhető meg.

lehelet lehelet szaga életveszely ketózis

Fontos, hogy saját leheletünk szagát is ellenőrizzük rendszeresen (Fotó: Getty Images)

Súlyos májkárosodás esetén a lehelet „édes, penészes” vagy „nyers húsra” emlékeztető szagú lehet. Tüdőgyulladás vagy hörghurut során a lehelet megint csak erőteljesen megváltozhat, különösen, ha a fertőzést anaerob baktériumok okozzák.

Egyes gyomor és emésztőrendszeri betegségek során a gyomorsav visszakerül a nyelőcsőbe és a szájüregbe, ami savas, kellemetlen leheletet eredményezhet. 

Manapság egyre több olyan diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, amelyek a leheletben található vegyületek alapján segítenek felismerni különböző betegségeket. A lehelet elemzése olyan – nem invazív – módszer, amellyel akár már korai stádiumban is felfedezhetők lehetnek a kóros elváltozások.

Az igazi szagszakértők

A szagok igazi szakértői természetesen nem mi vagyunk, hanem a kutyák, akiknek kivételes képességeit már jó ideje kihasználja a gyógyászat is. A kutyák kivételesen érzékeny szaglása az elmúlt évtizedekben egyre inkább előtérbe kerül a betegségek diagnosztikájában. A kutyák szaglószerve rendkívül fejlett: több mint 300 millió szagreceptoruk van (szemben az emberi 5-6 millióval).

Ezenkívül az agyuk szagérzékelésért felelős része is körülbelül 40-szer nagyobb, mint az emberé. Ez azt jelenti, hogy a kutyák képesek rendkívül apró kémiai változásokat is szaglással érzékelni. Képességük arra, hogy rendkívül alacsony koncentrációban észleljenek különféle szagokat, lehetővé teszi, hogy bizonyos betegségeket, például a rákot, cukorbetegséget és fertőző betegségeket is felismerjék a lehelet vagy az izzadság szaga alapján.

A kellemetlen lehelet fogorvosod számára is figyelmeztető jel lehet. 

Kiemelt kép: Getty Images