No de nézzük, miként vált az ómega-3 zsírsav az egyik legértékesebb étrend-kiegészítővé! 1929-ben fedezték fel, hogy a zsírsavak kritikus fontosságúak az egészségünk szempontjából. Nélkülük életveszélyes hiányszindróma alakulhat ki. Ekkor kapták a zsírsavak az esszenciális jelzőt, mivel mind az állatok, mind az emberek egészséges fejlődésénél elengedhetetlen fontosságúak. Csak hogy egyetlen példát említsünk: az ómega-3 zsírsav nagy mennyiségben található meg az emberi agyban.
A kutatók azóta is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a telítetlen esszenciális zsírsavak iránt, főleg azóta, hogy kiderült, részben ezek alkotják a szervezet sejtmembránjainak vázát is.
2004-ben az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal írásban rögzítette, hogy az EPA és DHA ómega-3 zsírsav fogyasztása csökkentheti a szívkoszorúér-betegség kockázatát. A kanadai élelmiszer-felügyelet szakértői ezt később azzal egészítették ki, hogy az ómega-3 zsírsav támogatja az agy, a szem és az idegek normális fizikai fejlődését, elsősorban két év alatti gyerekeknél.
Ómega-3 és agresszió
A halolajról ma már azt is kiderítették, hogy segíti a mentális és fizikai jólétet, sőt, egy nemrégiben készült tanulmány szerint csökkentheti az agressziót is. Táplálkozásunk befolyásolja az agyunk kémiai működését: bizonyos hiányállapotok kellemetlen tünetekkel járnak. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói most majdnem négyezer résztvevő bevonásával végeztek kísérleteket, s kiderült, hogy ha elegendő esszenciális zsírsavat viszünk be a szervezetbe, az akár 28%-kal is csökkentheti az agresszió kialakulását.

Az ómega-3 zsírsav természetes módon, de étrend-kiegészítőként is csökkentheti az agressziót (Fotó: Getty Images)
Ez a hatás nemtől és kortól függetlenül is megmutatkozott a kutatás során, s ráadásként nemcsak akkor akadályozta az agresszív választ, amikor valakit provokáltak, de meg is előzte magát az előre tervezett erőszakos viselkedést. Az emberi fiziológiában háromféle ómega-3 zsírsav játszik főszerepet: az alfa-linolénsav (rövidítve ALA), az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA).
Az ALA a növényekben, míg a DHA és az EPA az algákban és a halakban található.
A tengeri algák és a fitoplanktonok az ómega-3 zsírsavak elsődleges forrásai, no meg persze azok a halak, amelyek ezeket eszik. Az ALA-t növényi olajokból is beszerezhetjük: a dió, a lenmag, a kendermagolaj jó forrásnak számítanak, ha nem akarunk étrend-kiegészítőt szedni.
Kapcsolódó: Ez az étrend-kiegészítő beválhat stressz ellen
Az EPA és a DHA legegyszerűbben olajos halak, például lazac, hering, makréla, szardella és szardínia fogyasztásával vihető be. Csakhogy a világ tengerei és óceánjai mára olyan mértékben szennyezettek nehézfémekkel és egy sor más káros anyaggal, hogy a halhús, amelyben ezek a szennyeződések felhalmozódhatnak, nagy mennyiségben akár ártalmas is lehet. A nehézfémek azonban a halakból kinyert olajban nem találhatók meg, mert szorosan a hús fehérjéjéhez kötődnek.
Csak óvatosan az ómega-3 kapszulákkal!
Még ennek ellenére is nagyon meg kell válogatnunk, milyen forrásból származó halolajat választunk étrend-kiegészítőnek. A WHO megadott ugyan egy normát a halolajat tartalmazó kapszulákra vonatkozóan, sőt, Nemzetközi Halolaj Standard (International Fish Oil Standard, IFOS) is létezik, nem árt alaposan körülnéznünk a piacon vásárlás előtt. Egy 2022-es tanulmányból például kiderült, hogy sok gyártó terméke avasodott meg.
Ők viszont ennek tudatában eladták ezeket, úgy, hogy addig alakították a formulát, amíg el tudták nyomni a jellegzetes szagot és ízt.
Olyan terméket érdemes hát keresnünk, ami a frissességet is garantálja, felhasználóként pedig mindig figyeljük az adott termék lejárati dátumát. Ha megtaláltuk a legmegfelelőbb forrást, akkor már csak az a kérdés, kinek mennyi ómega-3 zsírsavat kell bevinnie az egészséges működés érdekében. A javasolt ómega-3-bevitel a gyermekek számára napi 300–1300 mg, felnőttek számára 1300–2000 mg naponta – írja a HáziPatika.
50 felett az ómega-3 zsírsavat más étrend-kiegészítőkkel együtt érdemes szedni
Kiemelt kép: Getty Images