Az elmúlt hetekben Ausztrália-szerte kanyaróriasztást adtak ki, miután a tengerentúlról hazatérő utazóknál kis számú megbetegedést azonosítottak. Emellett kanyarójárványok törtek ki az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság területén, továbbá Dél-Ázsiában India és Pakisztán egyes régióiban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint tavaly 45-szörösére nőtt a kanyarós megbetegedések száma Európában is: 2023-ban 42 200 esetet regisztráltak, míg 2022-ben még csak 941-et.

Kanyaró és oltás

A kanyaró egy rendkívül fertőző vírusos betegség, mely cseppfertőzéssel terjed és olyan ragályos, hogy ha egy fertőzött személy tíz (védettséggel nem rendelkező) emberrel érintkezik, kilencet megfertőzhet közülük. A lappangási idő körülbelül tíz-tizenkét nap. A tünetek kezdetben általában egyszerű megfázásra utalnak, jelentkezhet láz, orrfolyás, fáradtság, illetve égő vagy vörös szem. A kiütések, amelyek nem viszketnek, két-három nappal később jelennek meg, és az arctól lefelé teljesen terjednek a testen.

A kanyaró bizonyos esetekben másodlagos fertőzésekhez, szövődményekhez vezethet, például fülgyulladáshoz, hasmenéshez vagy tüdőgyulladáshoz, ritka esetekben akár agyvelőgyulladást is okozhat. Súlyos esetekben a kanyaró kórházi kezeléshez és halálhoz vezethet. Ez történt még 2019-ben a csendes-óceáni Szamoa területén, ahol egy négy hónapos időszak alatt 5667 fertőzöttből 81-en haltak meg, többnyire kisgyerekek. A kanyaró elleni védekezés leghatékonyabb stratégiája a védőoltás. Az egy év alatti csecsemők természetes védelmet kapnak az édesanyjuktól, amely fokozatosan megszűnik. Itthon 15 hónaposan kapják meg a gyerekek a kötelező MMR (mumpsz, kanyaró, rubeola elleni) védőoltást.

Az oltott személyek körében a kanyaró elkapásának esélye nagyon kicsi,

az életre szóló védettség alóli, mintegy egy százaléknyi kivétel esetében is enyhébb lefolyású lesz a betegség.

Veszélyes oltásellenesség

A COVID-járvány során világszerte visszaesett a gyermekkori védőoltások száma. Ez valószínűleg számos különböző tényezőnek tudható be, többek között a vakcinákba vetett bizalom csökkenésének, a félretájékoztatásnak és annak is, hogy sokan nem férnek hozzá az oltásokhoz kapcsolódó megfelelő tájékoztatáshoz, miközben a közösségi oldalakon gyakran megállíthatatlanul terjednek el a vakcinákkal kapcsolatos téves információk és rémhírek. Az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívás azért lenne fontos, mert a kanyaró elleni állományimmunitás eléréséhez körülbelül 95%-os átoltottságra van szükség, ebben az esetben azok, akiket valamiért (akár azért, mert elutasították az oltást vagy valamilyen egészségügyi ok miatt) nem oltottak be szintén védettek lesznek, mert a vírus nem képes terjedni. Az Egyesült Királyságban az egészségügyi hatóságok már most aggodalmukat fejezték ki a be nem oltott gyermekek száma miatt:

jelentések szerint London egyes részein a gyermekek közel fele nem kapta a kanyaró elleni (ott egyébként kétdózisú) oltást

és számos európai országban is csökkent az átoltottság.

Szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy felnőttként sem késő beoltatni magunkat kanyaró ellen, ha gyermekkorunkban valamiért nem kaptunk volna védőoltást, ez különösen akkor fontos, ha sokat utazunk. 

Érdekel a tudomány, szívesen lesel be az oltáskutatás kulisszák mögé? Figyelmedbe ajánljuk Nobel-díjas kutatóval, Karikó Katalinnal készített interjúnkat. 

Kiemelt kép: Getty Images