riport
Kérjük, a vágány mellett vigyázzanak! – Helyzetjelentés a Nyugati pályaudvarról
Rengetegen szállnak le reggel fél nyolckor a Nyugatiban a vonatokról, fiatalok, középkorúak, idősebbek. A legtöbben ingáznak, dolgozni, tanulni jönnek a Budapest környéki településekről. Mióta új motorvonatokkal is lehet utazni, nőtt a vasút népszerűsége. De az új Flirt kocsik mellett a vágányokon ott sorakoznak a hagyományos modellek is.
Átmeneti gyerekkor az átmeneti otthonban
Ha egy család bajba kerül, s a lakhatása veszélybe, nincs túl sok opció. Sokszor csak ennyi: vagy mennek a szülők a híd alá, a gyerekek meg állami gondozásba, vagy – akiknek szerencséjük van, és akad épp üres hely – a családok átmeneti otthonában húzhatják meg magukat. Gyerekek, akiknek a legfontosabb éveikben minden átmeneti. Az iskolák, a barátok, a lakótársak, a lakóhelyek... Kapaszkodó cikksorozatunk 4. része.
Kövekkel összenőtt fák között az Epreskertben
Budapest olykor olyan, mint egy dáma, bájait kacéran tárja fel, máskor viszont rejtegetve őrzi, titkos kis szelencébe bújtatja, hogy a zárat a legváratlanabb pillanatban pattintsa fel, és elkápráztassa az ámulót. Ilyen az Epreskert is, aminek ajtaja most kitárult előttünk. Rist Lilla riportja.
Tanoda Monoron – Híd a város és a cigánytelep között
Lelkes tanárok, mosolygó gyerekarcok, zsibongás, játék és öröm. Meg persze Joli néni, aki az egyik lelke a Máltai Szeretetszolgálat Monori Tanodájának, akit imádnak hallgatni a kamaszlányok, aki mindig mesél, és akinek egyszerűen csak oda lehet ülni a szoknyája mellé. Ma épp almás pitét süt, és Gabika nézi, hogyan csinálja, de csak azért, mert ő már kész van a házi feladattal. Rist Lilla riportja.
Egy erős nő egy napja
Egy nő többet bír, mint egy férfi , tartják sokan. Talán mert a nő összetettebb személyiség. Mert képes egyszerre erős és gyenge, érzékeny és részvétlen, sérülékeny és ellenálló lenni, közben kemény, mégis törékeny. A fentiek, bár közhelyesnek tűnnek, némi eltéréssel a legtöbb nőre igazak. Zakál Andreára, akinek végigkísértem egy átlagos napját, mindenképpen. Árvai Magdolna riportja.
Köttetünk ma még csokrot? – „Virágtúra” Budapesten
Virágok. Azt mondják most, inkább egy csoki. Minek a virág? Semmi haszna. Szép, szép. És? Elhervad. Jön a nőnap, majd akkor. Vagy akkor sem. Legfeljebb egy instant csokor, a közértből. A kicsi, hétköznapi árusoknál vevő alig akad, pedig a virágos tud mindent. Tud békülő csokrot kötni, meg bűnbánót, meg szerelmeset, meg titkos szeretőit, és fájdalomból fonott búcsúkoszorút. Sőt. Dobray Sarolta riportja.
