nők lapja
Törpilla, a diktátor – Jocó bácsi rendhagyó világa
Harmincéves, tetovált fiatalember az ország legismertebb történelemtanára, aki – diákjai legnagyobb örömére – a szórakoztató oktatásban hisz. Tanítványaival barikádokat építenek az iskolapadokból, megreklámozzák az Akropoliszt, és hatalomra segítik a vaskezű diktátort: Törpillát. Pór Attila írása.
Egy magyar doktornő Amazóniában – dr. Ézsöl-Lendvai Zsófia története
Mire ezt a cikket olvassák, dr. Ézsöl-Lendvai Zsófi a már Amazónia iskolásai között szűri a rég kihaltnak vélt betegséget, a leprát. A Dél-Amerikában bejelentett megbetegedések 92 százaléka ugyanis a folyamvidékről származik. De hogy kerül a brazil–spanyol orvoscsoportba egy magyar bőrgyógyász? Erről faggattuk a trópusi betegségekre szakosodott doktornőt. Koronczay Lilla írása.
Másként akartunk élni… – Egy nap a Kisberényi Közösség tagjaival
Nem barátok, nem üzletfelek, de nem is csupán szomszédok. Leginkább szövetségesek. A közös cél terelte és tartja össze őket. Az, hogy a jobb, az igazibb élet alatt nagyon hasonlót értenek. Növénytermesztést, állattartást, tiszta élelmiszert, testi egészséget és lelki gyarapodást. Hulej Emese riportja.
„A puszta lét is örömforrás” – Közeli Tari Annamáriával
Ha zeneszerző lenne, biztosan nem operettet írna. Nem gömbölyítené le a konfliktusokat, és nem engedné, hogy elandalodjunk az „álom, álom, édes álom” cukros hullámain. Pedig ha találkozunk vele, mosolygós, csinos, nőies nőt látunk, csakhogy ő szívós kitartással igyekszik szembesíteni az olvasóit és népes hallgatóságát az online világ kihívásaival. Nem azért, hogy fájjon, inkább azért, hogy előzzük meg a bajt! V. Kulcsár Ildikó interjúja.
Pici bácsi és a hetvenkedés – Címlapinterjú Presser Gáborral
A hazai zenei élet ikonikus alakja a múlt héten ünnepeltethette volna magát, ehelyett szerényen háttérbe vonult. De elbújhat-e a rajongók elől hetvenévesen az a Presser Gábor, aki már tizenhét évesen maradandót alkotott, akinek a dalait minden korosztály dúdolja? Árvai Magdolna interjúja.
Lefagyasztva: új élet a halál után?
Jelenleg több mint háromszáz olyan emberről tudunk világszerte, akiket haláluk beállta után folyékony nitrogénnel telt tartályokban tárolnak abban a reményben, hogy a technológia ugrásszerű fejlődésének köszönhetően előbb-utóbb újra életre kelnek. Balogh Boglárka írása.
Egy másképp jó suli – Egy nap a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban
Átlagos, lakótelepi külső, betonfalak, nagy üvegtáblák. A tízemeletesek között megbúvó épület egyáltalán nem ígér semmi különlegeset. Pedig Kőbányán a Zrínyi Miklós Gimnázium a legjobb iskolák közé tartozik. Igaz, nem azért, mert innen veszik fel a legtöbb diákot az egyetemre vagy főiskolára, hanem azért, mert itt fejlődnek a legtöbbet a gyerekek – önmagukhoz képest! Rist Lilla riportja.
