nők lapja
Puszi, piercing, tetoválás – A gyerek teste az övé!
Mi, nők egyre hangosabban, egyre többször hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a saját testével ki-ki maga rendelkezik, ezért másoknak nincs joguk beleszólni, meghatározni, mit tegyünk vele. De mi a helyzet a gyermek testével? Meddig felelős érte a szülő, és mikortól kerül a döntés joga a gyerekhez? Jónap Rita írása.
Jónap Rita7 perc
Nem vagyok angyal – Exkluzív interjú Philippe Jarousskyval
Néhány éve még amolyan csodabogárnak számított azzal, hogy snájdig, vonzó férfi ként szoprán hangon énekelte a barokk operák kasztrált énekesekre írt nagy szerepeit. Aztán a kedves, reményteljes, ambiciózus fiúból rövid időn belül világsztár lett. Ma a földkerekség egyik legismertebb énekese, a közönség kedvence, a legnagyobb fesztiválok és operaházak vendége, akinek a népszerűsége csak a popsztárokéhoz hasonlítható. A francia kontratenorral, Philippe Jarousskyval Szegő András beszélgetett.
Szegő András7 perc
Hová tartunk, mi jöhet még?
A minap láttam egy szellemes fotót. Szép, formás almák sorakoztak egymás fölött több sorban, és mindegyiken ott ékeskedett a nyom: beleharaptak. Trükk, számítógépes machináció, ennyi egyforma harapás nem létezhet, gondoltam, ráadásul éreztem, a kép készítőjének nem is az almák voltak a fontosak, hanem a fekete, palatáblának tetsző táblán a felirat: „Ellenőrzött minőség!” Tetszett, egy zöldségesnél […]
Árvai Magdolna2 perc
Hadd szoptassunk szabadon! Ismert kismamák támogatják az UNICEF Magyarország kampányát
Augusztus elsején ünnepelik az anyatejes táplálás világnapját. Az UNICEF világszerte a szoptatás fontossága mellett kampányol. Most négy ismert kisgyermekes anyuka, Szinetár Dóra, Hámori Gabriella, Szamosi Zsófia és Tomán Szabina vállalta, hogy az UNICEF Magyarország művészi képeinek segítségével támogassa a kampányt. Pejkó Gergő fotós képei először az e heti Nők Lapjában jelentek meg, ahol a kismamák a szoptatáshoz fűződő viszonyukról is meséltek.
admin5 perc
Az emberarcú művész – Közeli Varnus Xavérral
Aki szereti Bach muzsikáját, annak ismerősen cseng Varnus Xavér neve. Az orgonaművész időről időre el-, majd ismét föltűnik a telt házas koncerttermekben, templomokban, itthon és a nagyvilágban egyaránt. Abban a szerencsében volt részem, hogy otthonomban láthattam vendégül, beszélgethettem a Berlinben élő fiatal nagypapával, az ismert művésszel. Árvai Magdolna interjúja.
Árvai Magdolna8 perc
„Ma imádom az életemet, és ehhez az összes fájdalomra szükség volt” – Címlapinterjú Szinetár Dórával
Tizennégy éves kora óta ismerjük a színpadról, sokak szemében megmaradt kislányszerepben, pedig ma már háromgyermekes anya, nem egy „álompár” egyik fele (vagy igen, csak nem úgy), és nemcsak musicaleket énekel, hanem olykor Szakcsi Lakatos Bélával, Müller Péter Sziámival, Dés Lászlóval lép fel, vagy épp alternatív színházat csinál. Közben küzd a skatulyákkal, és ez a küzdelem tán sosem volt olyan fontos, mint mostanság. Kempf Zita interjúja.
Nők Lapja12 perc
Mert fontos vagy!
Egy szomorú olvasói levél hatására jutott eszembe egy szívmelengető hír a netről, amelyet még júniusban tettem félre magamnak. A hőse egy mátraszentimrei fi ú, aki a kicsi faluja apró iskolájának egyetlen nyolcadikosaként fejezte be az általános iskolát, és – ahogy illik – elballagott. Egyedül ő sétált végig az épületen ünnepi öltözékben, virággal és ballagótarisznyával, csak […]
V. Kulcsár Ildikó2 perc
Kerekesszékkel a világ körül – Nagy Bendegúz élettörténete
A férfi – akit szívem szerint inkább vakmerő srácnak neveznék – jó negyvenes. A tekintete egyszerre okos, kíváncsi, huncut és dühös. Mottója: „Az etiópiai hátizsákos utazás megváltoztat. Kíméletlen tükröt tart a legbátrabbaknak, akik megpillanthatják igazi énjüket, a valódi arcukat.” Nagy Bendegúz huszonhat éve kerekesszékes, az életéről mesél. Árvai Magdolna írása.
Árvai Magdolna7 perc
Ő a Nobel-díj várományosa? Margaret Atwood, a kanadai írónő
„Nem vagyok próféta” – ezt nyilatkozta A szolgálólány meséje című tévésorozat zajos sikere után, amellyel világszerte a figyelem középpontjába került. A sorozat alapjául szolgáló regényt azonban Margaret Atwood jóval régebben, 1985-ben írta, az azóta is tartó hatalmas érdeklődést a világban végbemenő változások (is) magyarázzák. Balázs-Piri Krisztina írása.
Balázs-Piri Krisztina5 perc