nők lapja
„Ajándékba kaptuk egymást” – Címlapinterjú Peller Mariann-nal és Annával
A fotózáskor találkozom Peller Annával és Mariann-nal, egymást segítik, bátorítják közben, épp mintha ikrek lennének. Pedig nem azok, az arcuk is más, a szemük színe például, Annáé smaragd, Marianné égszínkék, csak a hangjuk egyforma, szinte kísértetiesen, és az is, ahogy szeretik egymást. Befejezik, kitalálják a másik mondatait, mintha ketten lennének egy egész. Rist Lilla interjúja.
A holnap meghozza a válaszait – Kerezsi Ágnes sámán- és néprajzkutató élettörténete
A kutatók távcsővel, térképpel, magnóval, csillagok és végtelenségek között keresik, hogy milyen is a világ, és benne ez az aprócska lény, az ember. Aztán az igazán kitartók megtalálják a véletlenekben, azokban a pillanatokban, amikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az előbb, az élet tajgái és szakadékai között vándorolva, nem értettünk. Ez az a pillanat, amikor fölénk hajol a sámán vagy a Jóisten. Vass Virág írása.
Három testvér ajándékba – Egy hölgy története, aki sokévnyi keresés után találta meg a családját
Varajti Andrea a Mózeskosár Egyesületnél mesélte el először, hogy sokévnyi keresés után, számtalan akadályt legyőzve, hogyan találta meg felnőttként a három testvérét. A történet szövevényes, tele megdöbbentő fordulattal, ám körbeszövi az a bizonyos, láthatatlan erő: a szeretet. Varbai-b. Csák Amarilla írása.
„Jobban szeretem, amikor a vers mindennapi kenyér is” – Interjú Lackfi Jánossal
Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász – olvasom most megjelent regénye, a Levágott fül borítóján. S valóban, nem ismerek nála sokszínűbb, játékosabb, sodróbb erejű kortárs alkotót. Még a háza kapuján is az áll: „Szóvihar Bt.” Vajon megpihen-e az ünnep közeledtén? Koronczay Lilla interjúja.
„Vérünkben van a vendéglátás” – A Schieszl család három évszázados gasztrokalandja Budakalászon
Budakalászon van egy pince, amely háromszáz éve a Schieszl családé. Üzemelt itt borkimérés, kocsma, étterem – ahogy a történelem épp hagyta. A vállalkozás apáról fiúra öröklődik, amint a vendéglátás szeretete, a sváb hagyományok és a folyamatos megújulás igénye is. Jónap Rita írása.
„Apu maga volt a szeretet…” – Rátonyi Hajni mesél édesapjáról, Rátonyi Róbertről
Rátonyi Róbert, az „operett koronázatlan királya”, a Csárdáskirálynő halhatatlan Bóni grófja a közönség kedvence volt, itthon és szinte mindenütt a világon. Neve örökre összeforrt a könnyűzenei műfaj történetével, de láthattuk remek prózai karakterszerepekben, filmekben, tévéműsorokban, és hallhattuk énekelni a rádióban is. Rátonyi Hajni mesélt Vadas Zsuzsának.
Honnan jön a karácsonyfa? A fenyőárusok birodalmában jártunk
Éveken át öntözik, permetezik, gondozzák a fát, hogy mi szenteste feldíszíthessük. Hetekig álldogálnak a hidegben, hogy kiszolgálják azokat, akik többméteres fenyőt keresnek, és meghallgassák azokat, akiknek egy ág is elég az ünnephez. A karácsony előtti találkozások főszereplője a fenyőárus. Pór Attila riportja.