nők lapja téma
A világ sokkal jobb hely, mint gondoljuk? Nagyító alatt az emberiség „láthatatlan” sikerei
Az emberi haladás titkos és néma csodájáról írt könyvet egy svéd orvos-kutató, aki évtizedeken át hirdette, hogy a világ sokkal jobb hely, mint ahogyan azt elképzeljük. Szerinte emberek milliárdjai küzdötték fel magukat a nyomorból anélkül, hogy az a többieknek feltűnt volna. Pór Attila írása.
Igaz vagy hamis? Hogyan igazodhatunk el az álhírek korában?
Azt írják, a háttérhatalmak eltitkolják, hogy hamarosan bekövetkezik. Mindannyiunkat érint. Ha nem osztom meg a hírt, én is hozzájárulok. Kattintok, mert nem szeretném, ha lecsapna az istennyila. Hajmeresztő! Páran cáfolnak, bizonygatnak, tiltakozásuk hangja elhal a virtuális űrben, amely kopár és süket. Különben is már másról beszélnek. Vass Virág írása.
Akarnak-e gyereket a férfiak? – Nem csak a nők döntenek a gyerekvállalásról!
Bármennyire is meglepő, igen, a férfiak is akarnak gyereket. A válasz azért lehet izgalmas, mert nem szoktunk erről beszélni, a kérdés többnyire csak úgy vetődik fel, hogy a nők akarnak-e gyereket, és ha nem, akkor biztosan önző karrieristák. Az a lehetőség nem szokott felmerülni, hogy a gyerekvállalás kérdésébe azért van némi beleszólásuk a férfiaknak is. Kihagyni a szempontjaikat pedig kifejezetten tévútra visz. Rist Lilla írása.
Csalódás újratöltve. Miért jó nekünk, ha néha kipukkad életünk lufija?
Aki épp most érzi úgy, hogy vége a világnak, mert mást várt a szerelmétől, a barátjától vagy a munkahelyétől, biztosan nem hiszi el, hogy csalódásokra éppúgy szükségünk van, mint sikerekre. Vagy ez csak léleksimogató vigasz, hogy tovább tudjunk élni, ha elvesztek az illúziók? V. Kulcsár Ildikó írása.
Válság vagy megújulás? – A kritikus hetedik év a párkapcsolatokban
A hetedik év vízválasztó a párkapcsolatokban, a néphit szerint ez a misztikus év nehézségeket hoz, de ha túl vagyunk rajta, akkor „megúsztuk”, aztán már nincs más dolgunk, csak haladni a boldog végkifejlet felé. Aszmann Zsanett és Rist Lilla írása.
Miért érdemes élni? – A fejlődésbe vetett hit ereje
Makacsul hisszük, hogy a zseni, a valódi tehetség, akár a leopárd vagy az izlandi gejzír, természet adta jelenség, nem bíbelődik adóbevallással, nem porszívózik, nem ír piszkozatot, ihlete és munkája kiemeli a világból. Mi pedig nem vagyunk leopárdok. Gejzírek sem. Ezért jobb híján órarend szerint, szívósan kénytelenek vagyunk gyakorolni és hinni magunkban. Vass Virág írása.
Verseny: átok vagy áldás?
A hetvenes-nyolcvanas években természetes volt, hogy az iskolások vetélkednek futásban, fociban, matematikában; a verseny egyértelműen pozitív jelentéstartalommal bírt, a győzteseknek járt az elismerés. Manapság egyre több helyen olvasni, hogy a versenysport megnyomorít, a jó iskolára rásütik, hogy versenyistálló, és olyan hangzatos szalagcímekkel találkozni, miszerint a 21. század lecserélte a versenyt az együttműködésre. Jónap Rita írása.
A boldogság görbéje – Miért érdemes megöregedni?
Fiatalon az ember klisékben gondolkodik, világmegváltó tervekben, örök ifjúságban. Egyszerűen nem látja magát idősként. Nincsen hozzá elég képzelőereje. A középkorú embernek meg ideje nincs ilyesmin merengeni, zombiként hajtja a mókuskereket. Talán így történhetett, hogy az öregedéssel kapcsolatban makacs rémhírek terjengenek. Vass Virág írása.
Státusza: egyszülős család. Őket ki támogatja?
A gyermekeit egyedül nevelő szülő arról ismerszik meg, hogy folyton rohan. Hol a gyerekeit kell vinni-hozni az iskolából, hol a munkahelyére siet, hol bevásárolni. Egy perce sincs, hogy megigyon veled egy kávét, vagy elmenjetek moziba. Lehet, hogy nem is tudná kifizetni a mozit. Nem fogja bevallani, de így van. Szép lassan elszegényedik, méghozzá háromszor akkora eséllyel, mint a kétszülős családok. Ezért térképeztem fel e széles réteg (207 ezer család) helyzetét Magyarországon. Koronczay Lilla írása.