krúdy tamás
Krúdy Tamás: Háború és béke
– Azt álmodtam, hogy háború van Magyarországon. Nekünk, lányoknak el kellett mennünk, a papának meg a fiúknak pedig itthon maradniuk. Nem akarok nélkülük elmenni… – mondta, és potyogtak a könnyei. Nem gondoltam volna, hogy ez a téma ennyire foglalkoztatja őt. Nem beszélünk folyamatosan a háborúról, de időről időre szóba kerül a családban. Nekem úgy tűnik, egyre […]
Krúdy Tamás: A mogyorókrém-incidens
– Hát nem megmondtam, hogy nem nyithatod ki a mogyorókrémet? – Nem is én voltam, a Tati nyitotta ki. Egy pillanat alatt lepergett előttem az életemnek az a része, amelyben Zsófi, a feleségem óva int az esti mogyorókrémevéstől, mert a magas cukortartalma az egekbe emeli a vércukorszintet, az pedig nem segít az elalvásban. (Egyébként sosem […]
Krúdy Tamás: Torna vagy tesi?
Noha már jó pár napja tart az iskola, azért még bőven adódik alkalom félreértésre. A minap például kilencéves Berni lányom fekete leggingsben érkezett a reggelizőasztalhoz. – Mi van, drágám, te tornacuccban mész iskolába? – kérdeztem tőle szellemesen. – Ez nem torna, hanem tesicucc – felelte Berni némileg kioktatóan. – Tornán a lábunkat emelgetjük, tesin meg […]
Krúdy Tamás: Könnycseppek
– Tati, én más vagyok, mint ti – jött oda hozzám nemrég szipogva a kilencéves Berni lányom. – És ez miért van, drágám? – kérdeztem vissza kedvesen. – Mert én olyan érzékeny vagyok. Ti meg… nem. Több évtizeddel ezelőtti, romantikus kapcsolataimban mondták nekem utoljára ilyen kendőzetlenül, hogy tulajdonképpen egy érzéketlen tuskó vagyok. És az igazat […]
Krúdy Tamás: Nyáron mindent szabad?
Meleg nyári késő délután volt, munkából hazafelé tartottam, amikor legkisebb lányom, a kilencéves Berni már az utcán az üdvözlésemre sietett. Mindig nagyon jólesik, ha ilyen örömmel fogadnak, amikor hazaérkezem. Berni is örvendezve futott felém, miközben lelkesen kiabálta, hogy „Tati! Tati!”, én pedig meghatódva néztem mosolygó arcát, lobogó haját, az azonos anyagból készült, hosszú ujjú nadrágját […]
Krúdy Tamás: A bolond igazsága
– Tati, mondok neked egy szellemes viccet – lépett oda hozzám a napokban Berni, aki már egy ideje a fejébe vette, hogy feltérképezi a magyar viccirodalmat. – Hallgatlak, drágám. – Szellem áll a fa mögött. – Berni, ez a vicc nem szellemes, ez egy favicc. – Igen, van benne fa is, de szellem is. – […]
Krúdy Tamás: Vagy valami, vagy megy valahova
Szülői pályafutásom során megfigyeltem, hogy a gyerekeink sokkal inkább szigorú kategóriákban gondolkodnak, mint én vagy a feleségem. Számunkra például ugyanaz a dolog lehet erre is jó meg arra is jó, ilyen is meg olyan is, míg a gyerekeink, legalábbis kisebb korukban mindenképp, eléggé feketén-fehéren látták/ják a világot. Ez néha vicces, elvétve hasznos, de a legtöbbször […]
Krúdy Tamás: Az okos és a buta
– Tati, mondok neked egy viccet – jött oda hozzám a minap Berni lányom. – Hallgatlak, édesem. – Szóval, az úgy van, hogy emberek ülnek egy körben, és mindegyik mögött ott van egy kaktusz. Vizuális típus vagyok, ezért a lelki szemeim előtt meg is jelent egy kör, ahol emberek ülnek törökülésben, és mindegyik mögött ott […]
Krúdy Tamás: Berni, az anyagias
Fél óra után jelent meg a homlokom az első izzadságcsepp. Nem a fáradtságtól, hanem az idegességtől. Ugyanis fél órája kerestem már a laptopomat, amin dolgozni szoktam, és amin minden korábban befejezett és mostanában megkezdett munkám rajta volt. Eleinte nem aggasztott a dolog, ha nincs a hálószobánkban, akkor a nappaliban van, és ha nincs a nappaliban, […]