V. Kulcsár Ildikó
Csalódás újratöltve. Miért jó nekünk, ha néha kipukkad életünk lufija?
Aki épp most érzi úgy, hogy vége a világnak, mert mást várt a szerelmétől, a barátjától vagy a munkahelyétől, biztosan nem hiszi el, hogy csalódásokra éppúgy szükségünk van, mint sikerekre. Vagy ez csak léleksimogató vigasz, hogy tovább tudjunk élni, ha elvesztek az illúziók? V. Kulcsár Ildikó írása.
Miért vágyunk csodákra?
Ha van elegendő pénz és hatalom, nincs szükség csodákra, vélekednek sokan. Csakhogy fura az ember, nemcsak akkor fontosak számára a varázslatos élmények, például egy hétköznapokból kiragyogó karácsonyeste, ha szegény, hanem akkor is, ha a külvilág szemében irigylésre méltóan megvan mindene. V. Kulcsár Ildikó írása.
Csodasuli konténerben – A Gyermekek Háza új gimnáziumában jártunk
Tanár úr kérem, én készültem, nyögi Karinthy rossz tanulója, miközben a pedagógus inkvizítorként áll a magas katedrán, az osztály pedig reszketve lapít a padokban. A közel harminc éve működő Gyermekek Házában azt állítják a szakemberek, ma már lehetetlen így tanítani, és ezt az új gimnáziumukban is bizonyítják. V. Kulcsár Ildikó riportja.
Vonzások és taszítások – Mennyire fontos a rokonszenv?
Van, aki beismeri, van, aki nem, ám az is előfordul, hogy egy zseniális embertársunk, mint Ady Endre, világgá meri kiáltani: „Szeretném, hogyha szeretnének”. De mit tehetünk, ha a környezetünk véleményvezérei, vagy épp az az ember, aki fontos számunkra, és akitől függünk, ellenszenvesnek talál minket? V. Kulcsár Ildikó írása.
„Nekem Magyarország a kályha” – Címlapinterjú Rost Andreával
A találkozás előtti este hallgatni akarom a gyönyörű hangját, majd amikor a Pezsgőária tölti be a nappalit, az órára pillantok: hajnali kettő. Másnap délelőtt megtudom, hogy ő is kettő után került ágyba. Új házba költözött, és „dobozolt”. Nagyon frissen akartunk érkezni mindketten, másképp alakult. Ezen nevetni kell, és a jókedv elkísér minket a beszélgetés végégig. V. Kulcsár Ildikó interjúja.
