Dobray Sarolta
Szivárványcsaládok 1. rész: Nekem két anyukám van
Két boldog kislány, két boldog anyukával. Szivárványcsalád. Több kutatás is alátámasztotta már, hogy az azonos nemű párok gyerekei ugyanolyan jól teljesítenek az életben, mint a férfi -nő párok gyerekei. Mégis, ezt a két anyukát puszta féltésből szinte mindenki óva intette attól, hogy fényképpel szerepeljenek itt. De ők úgy döntöttek, legalább a történetükkel szeretnék megmutatni, hogy az ilyen családoknak is olyan az életük, mint bárki másnak. Dobray Sarolta riportja.
„Cu-dar vi-lág, hadd, hogy él-jek én” – Riport az ároktői gyermekkórus főhadiszállásáról
Milyen itt élni? Jó – vágják rá a srácok. Bővebben? Nem jó. Sok ilyen falu van, mint Ároktő. Ahol semmi sincs, még egy ép hinta se a játszótéren. Ahol semmit sem lehet csinálni, csak lézengeni a semmiben. Van viszont valami Ároktőn, ami újabban szinte mindent jelent: a nemrég alakult ároktői kórus és a próbák, heti egyszer. Akkor egy órára a nagy szürkeség kicsit rózsaszínre vált. Dobray Sarolta riportja.
„Mamikám, úgy szeretlek…!” – Élet a középsúlyos értelmi fogyatékossággal élőkkel
Két nő – két anya. Két gyerek – középsúlyos értelmi fogyatékossággal élők. Egészen más anyagi körülmények, más lehetőségek, más küzdelmek. A lényeg, a fájdalom, a gyász mégis ugyanaz. És a kérdés is: mi lesz velük tizenhat éves koruk után, amikor vége az iskolakötelezettségnek? És mi lesz, amikor a szüleik már nem lesznek? Egyikük most elhatározta, maga épít egy nonprofit, bentlakásos otthont Gödöllőn. Tizenketten élhetnek majd ott a sokezer érintett közül. Dobray Sarolta riportja.
„Igazi zenekar vagyunk” – Riport az ajkai Hangadók zenekarról
Van egy zenekar. Dübörög tőlük a tér. Csakhogy ennek a zenekarnak a tagjai mások, mint a többség. Értelmi és testi fogyatékossággal élők, akiknek százszor több energiát kell beletenniük abba, hogy akár egy akkordot, egy harmóniát megtanuljanak. De ők belerakják ezt az energiát. Boldogan, hálával, kérdések nélkül. Dobray Sarolta riportja.
Matrica, plüss és egy orvos, akinek a kezei között jókedv terem – Riport a gyermektraumatológiáról
Gyermeksebész. Sőt! Gyermektraumatológus. Milyen vészjóslón hangzik ez mindenkinek, akinek gyereke van! Sose kelljen látni. Pláne, hogy nincsenek túl jó hírek a kórházakról. Az orvosokról is ritkán. Mert fáradtak, sőt nincsenek is. Pedig igenis vannak sokan, akik még szenvedélyes szerelemmel teszik a dolgukat, és a kezeik között jókedv terem, még a gyermektraumatológián is. Dr. Kőnig Róbert például ilyen. Dobray Sarolta riportja.
„Nekem már jobb az életem” – Egy fiatal, szomáliai lány határokon átívelő története
Káfia Mhdi tizennégy évesen menekült el Szomáliából. Egymaga, egy csempésszel. Börtönbe zárták, országokon gyalogolt, futott át, utazott harminc emberrel egy kamion hátuljában. Három éve él Magyarországon, tökéletesen beszél magyarul, és két év alatt letette az érettségit. Azt mondja, hogy ami nem öl meg, az megerősít. És mosolyog. Dobray Sarolta írása.
Siker, filmszakadás, boldogság – Művészes Marci élettörténete
Huszonhárom évig volt a híres Művész mozi vezetője. Központi figura. Rendezők, a filmes szakma krémje vette körül. Aztán, úgy egy éve körbefutott a hír a Facebookon: a „művészes Szabó Marci” hajléktalan lett! Mindent elveszített, aludt padon, élt napi száz forintból. De azt mondja, faramuci mód most boldogabb, mint valaha. Dobray Sarolta írása.
Rejtőzködő férfiak, avagy miért kell titkolózniuk a melegeknek?
Adott egy meleg férfi . Biszexuális, esetleg. Szerelmes lesz egy nőbe (mert lehet), kötődik is hozzá évtizedekig. Családjuk lesz, gyerekekkel. Aztán eljön egy pont, amikor nem bírja tovább. Egyre több ilyen történet bukkan elő, mint ahogyan – titokban persze – hemzsegnek a későn eszmélt, családos férfiak a meleg társkereső oldalakon is. Mert el kellett fojtaniuk a vágyaikat, mert szégyellniük kellett, mert másnak kellett tűnniük önmaguk és a világ előtt. Dobray Sarolta riportja.
