Aktuális
Tévés kedvenceink: Heltai András
Még a rendszerváltás előtt két ízben is bécsi tudósító lehetett, mindkétszer hosszú éveken keresztül, a rendszerváltást magát pedig washingtoni tudósítóként követhette végig. Egyike azon keveseknek, akik képesek a saját szerepüket és tevékenységüket is kellő kritikával szemlélni. Szegő András interjúja.
Szegő András5 perc
Igazi kapcsolat az online kapcsolat?
Valóban az életem párja, akivel egész nap chatelgetek? Építhetem-e a jövőt a levelekben csodásnak tűnő partnerre, aki mintha mindig pontosan tudná, mi jár a fejemben? Igazán hozzám tartozik, aki rám ír már kora reggel? Kitöltheti a napjainkat ez a fajta összetartozás, csak nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem a fantáziánk és az álmaink játszanak velünk… Karafiáth Orsolya írása.
Nők Lapja4 perc
„A puszta lét is örömforrás” – Közeli Tari Annamáriával
Ha zeneszerző lenne, biztosan nem operettet írna. Nem gömbölyítené le a konfliktusokat, és nem engedné, hogy elandalodjunk az „álom, álom, édes álom” cukros hullámain. Pedig ha találkozunk vele, mosolygós, csinos, nőies nőt látunk, csakhogy ő szívós kitartással igyekszik szembesíteni az olvasóit és népes hallgatóságát az online világ kihívásaival. Nem azért, hogy fájjon, inkább azért, hogy előzzük meg a bajt! V. Kulcsár Ildikó interjúja.
V. Kulcsár Ildikó8 perc
Pici bácsi és a hetvenkedés – Címlapinterjú Presser Gáborral
A hazai zenei élet ikonikus alakja a múlt héten ünnepeltethette volna magát, ehelyett szerényen háttérbe vonult. De elbújhat-e a rajongók elől hetvenévesen az a Presser Gábor, aki már tizenhét évesen maradandót alkotott, akinek a dalait minden korosztály dúdolja? Árvai Magdolna interjúja.
Árvai Magdolna9 perc
Nagy olvasó körkép – Mit, hogyan és milyen formában olvasunk ma?
Az e-book olvasó megjelenésekor temettük a nyomtatott könyveket, elvileg nem állunk jól szövegértésből, és a fiatalok nem olvasnak. Gyakorlatilag azonban a könyves rendezvényeken óriási a tömeg (tizennégy-húsz évesek is órákat állnak sorba dedikálásra várva), az üzletekben könyvtenger, a könyvtárak reneszánszukat élik. A történetek iránti éhségünk az előrejelzéseket cáfolva cseppet sem csökkent. De mit, hogyan és milyen formában olvasunk ma? Szigeti Hajni írása.
Szigeti Hajni7 perc
A csomagok
A hercegi esküvő után régi újságokban kerestem egy cikket, és láttam, három éve még Anglia legkapósabb agglegényének nevezték a nősülni nem akaró Harry herceget. Hosszan írtak róla, botrányairól híres figurának, színes egyéniségnek, balhés hercegnek nevezve, közben megjegyezve: lelkében édesanyjára hasonlít, rendkívül érzékeny. Nekem erről az jutott eszembe, természetes, hisz géncsomagokkal jövünk a világra. Szombaton verejtékben […]
Árvai Magdolna3 perc
Amikor a szülők nem tudnak gondoskodni a gyermekről – középpontban a nevelőszülők
Mi a közös Marilyn Monroe-ban, Eddy Murphyben és Edgar Allan Poe-ban? Az, hogy mindhármukat nevelőszülőknél helyezték el, és ez kihatott az életükre. Krízishelyzetben, amikor a szülők nem tudnak gondoskodni egy kisgyermekről, jobb, ha nevelőotthon helyett családhoz kerül. De mit is jelent ma nevelőszülőnek lenni? Hufnagel Gabi írása.
Nők Lapja3 perc
Lefagyasztva: új élet a halál után?
Jelenleg több mint háromszáz olyan emberről tudunk világszerte, akiket haláluk beállta után folyékony nitrogénnel telt tartályokban tárolnak abban a reményben, hogy a technológia ugrásszerű fejlődésének köszönhetően előbb-utóbb újra életre kelnek. Balogh Boglárka írása.
Nők Lapja6 perc
Egy másképp jó suli – Egy nap a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban
Átlagos, lakótelepi külső, betonfalak, nagy üvegtáblák. A tízemeletesek között megbúvó épület egyáltalán nem ígér semmi különlegeset. Pedig Kőbányán a Zrínyi Miklós Gimnázium a legjobb iskolák közé tartozik. Igaz, nem azért, mert innen veszik fel a legtöbb diákot az egyetemre vagy főiskolára, hanem azért, mert itt fejlődnek a legtöbbet a gyerekek – önmagukhoz képest! Rist Lilla riportja.
Rist Lilla7 perc