Aktuális
Nevelőszülők kerestetnek – Riport a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat nevelőszülői hálózatáról
Én magam is bántalmazó családban nőttem fel, de amikor megszületett a kisfiam, csak akkor tudatosodott bennem, hogy kizárólag a felnőttek a felelősek mindazért, ami velem történt! – csengenek a fülembe Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat életre hívója szavai, miközben a nevelőszülői hálózatukon belül működő egyik családhoz tartunk. Koronczay Lilla riportja.
Koronczay Lilla8 perc
Utazni hulladékmentesen is lehet – Kocsis Dóra és Németh Edvárd zöld vándorok története
Amikor megismerkedtek, elhatározták, hogy jó útitársai lesznek egymásnak, akár szellemi, akár jeggyel megváltott utazásról legyen szó. Összeházasodtak, elmentek egy év nászútra, Európán, Amerikán, Új-Zélandon, Ausztrálián és Ázsia különböző országain keresztül, és a kalandjaiknak nincs vége. Egy fontos célt is kitűztek maguk elé: mindig úgy utaznak, hogy minél kevesebb hulladékkal terheljék a Földet.
Szigeti Hajni6 perc
„Minden pillanatot ki kell használni” – Interjú Baráth Emőkével
A színpadon igazi királykisasszony, aki fényes, tiszta szopránjával életre kelti a barokk hősnőket, és elvarázsolja a közönséget. A színpadon kívül pedig a pályáját és a mindennapjait nagyon tudatosan alakító, modern nő. Baráth Emőkével Szegő András beszélgetett.
Szegő András6 perc
Felejtsük el a Maldív-szigeteket! A Bokodi-tó esete a világhírrel
Hat évvel ezelőttig a helyieken és pár horgászon kívül a kutya sem tudott a Lebegő falu létezéséről, olyannyira, hogy akkor még nem is hívta így senki az Oroszlány és Bokod között elterülő, eredetileg az Oroszlányi Hőerőmű kiszolgálására épült hűtőtavat. Manapság azonban naponta akár negyven-ötven turista is elkeveredik ide a világ minden tájáról, hogy ellője pontosan ugyanazt a fotót, amit az interneten látott, miközben a helyi lakosok azóta se értik, mit eszik a világ a horgásztavukon. Oravecz Éva Csilla riportja.
Oravecz Éva Csilla8 perc
Tévés kedvenceink: Frei Tamás
Sikeres volt riporterként, majd regényíróként, üzletemberként; hat nyelven beszél, a teleket Miamiban tölti, de otthon van Budapesten, a francia Riviérán és Firenzében is. Mégsem ezek miatt irigylésre méltó az élete, hanem azért, mert ő pontosan úgy tölti a napjait, ahogy akarja. Jónap Rita interjúja.
Jónap Rita9 perc
Test a lelke… Valóban minden betegség mögött pszichés probléma áll?
Kezd meggyőződéssé terebélyesedni az a szemlélet, miszerint testi bajaink a lelkünkben gyökereznek. A pszichoszomatika hitszónokai úton-útfélen hirdetik: a betegségek okait az elfojtott traumákban kell keresni. Legyen szó nátháról vagy rosszindulatú daganatról, a magyarázat mindig lelki eredetet feltételez. De ez tényleg így van? Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus írása.
Nők Lapja3 perc
„Az élet teljes kiőrlésű” – Közeli Csányi Vilmossal
„Örülök, hogy jól vagy, Professzor úr! Küzdj még sokáig, és tanítsd az embereket, hogy legyenek legalább olyan jók, mint az állatok!” Így üdvözölte a minap egy régi munkatársa Bostonból Csányi Vilmost, hazánk egyik legismertebb etológusát, tudósát, akinek vendégszeretetét balatonalmádi otthonában, egy mini arborétum közepén élvezhettem. Árvai Magdolna interjúja.
Árvai Magdolna9 perc
Emlékeztető barátomnak
Mint szinte mindegyik kislánynak, nekem is volt emlékkönyvem. Fényes, rózsaszín, aranyozott lakattal lezárt. Gyűjtöttem benne a barátok rajzait. Egyik oldalán virágrajz, a szirmok körül precízen kanyarított betűkkel a következő közmondás: „A barátság aranyfonál, mely könnyen elszakad. Össze lehet ugyan kötni, de a csomó megmarad.” És kisgyerekként én tényleg elképzeltem egy szép aranyfonalat, amire nagyon kell […]
Nők Lapja2 perc
Mindig új álmok jönnek – Címlapinterjú Barabás Évával
Mindenki rámosolyog Barabás Évire, amikor beülünk a kis óbudai pizzériába. Nincs egyedül, elkísérte Hugó is, a kutyája. Hugó nyugodtan üli végig hosszas beszélgetésünket, ami egy álommal kezdődik, és azzal is ér véget. Rist Lilla interjúja.
Rist Lilla10 perc
Mi történik, ha összeütköznek az emberi jogok és az állati érdekek?
Az állatok sokáig teljes jogfosztottságban tengették életüket, míg mostanra szerencsésen eljutottunk oda, hogy a jog az ő érdekeiket is védelmezi. Ma már nem lehet büntetlenül kínozni, szabadon elpusztítani, kényünk- kedvünk szerinti körülmények között tartani őket. De vajon felállíthatunk-e értéksorrendet, kinek az élete fontosabb? És kinek a pártját fogjuk, ha ember és állat érdekei konfliktusba kerülnek? Mörk Leonóra írása.
Nők Lapja7 perc