Nő sapkában puszit dob

Karácsonykor pont azok borítanak ki, akiket a legjobban szeretünk – de miért?

Elég egy megjegyzés az anyánktól, egy rosszkor feltett kérdés a nagynénénktől vagy egy félreérthető pillantás a párunktól, és máris elszáll az ünnepi nyugalmunk. Miért éppen azok tudnak a legérzékenyebb pontunkra tapintani, akik a legközelebb állnak hozzánk? A pszichológia szerint a magyarázat a közös múltban, az elvárásainkban és a berögzült családi szerepekben is keresendő.

Az adventi időszakban nekem is megtelik a naptáram: koccintás a barátokkal, folyamatos ajándékvásárlás, családi ebédek és találkozások. Minden évben azt várom, hogy szuper pillanatokat tölthessek azokkal, akiket szeretek, aztán általában azon kapom magam, hogy éppen ők tudnak a legjobban felbosszantani.

Elég egy rosszkor elejtett megjegyzés vagy egy negatív hangsúly, és máris oda az ünnepi nyugalmam. Pedig ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretném őket, vagy ők engem. Pont azért érintenek mélyen a szavaik és a gesztusaik, mert fontosak nekem, és sokkal inkább szeretnék megfelelni nekik, mint bárki másnak.

Miért érintenek érzékenyebben a szeretteink megjegyzései?

A közeli kapcsolatainkban természetes módon nagyobb az érzelmi érintettségünk – vallják a pszichológusok. És ahogy Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológus mondja, „nem vagyunk felelősek az érzéseinkért, de azért igen, hogy mit kezdünk velük.”
A szüleinktől például felnőttként is vágyhatunk elismerésre, a párunktól megértésre, a testvérünktől arra, hogy egyenrangú félként kezeljen bennünket. Ha ezek az igények nem teljesülnek, egy apró megjegyzés is aránytalanul nagy indulatot válthat ki.

Ráadásul a családi találkozások gyakran felélesztik a régi kapcsolati mintákat.

Hiába vagyunk már önálló, felelősségteljes felnőttek, a szülői házban könnyen újra a mindent megmagyarázó kamasz, a megfelelni akaró kislány vagy a mindig alkalmazkodó testvér szerepében találhatjuk magunkat.

A karácsonyi időszak abszolút alkalmas ezeknek a feszültségeknek a felszínre kerülésére. A fáradtság, az időhiány, az ünneppel kapcsolatos elvárások és a sok együtt töltött óra mind csökkenthetik a türelmünket.

Ez is érdekelhet: 4 ok és 4 megoldási mód az ünnepek alatt jelentkező feszült családi helyzetek kezelésére

Joshua Coleman pszichológus a Berkeley Egyetem Greater Good oldalán arra hívja fel a figyelmet, hogy az ünnepekről alkotott idilli elképzeléseink gyakran éles ellentétben állnak a családi kapcsolataink valóságával. Ez a különbség különösen érzékennyé tehet bennünket a szeretteink viselkedésére.

karácsonyi koccintás

De mi jön a koccintás után? 

5 dolog, ami kiborítja a családtagokat

Egyikkel másikkal egész biztosan te is találkoztál már! 

1. A kéretlen tanácsok osztogatása

„Én a helyedben nem engedném, hogy ennyit telefonozzon a lányod.” „Biztosan jó ötlet volt munkahelyet váltanod?” „Nem gondolod, hogy túl sokat vettél a sütiből?” A tanácsadó sokszor segítő szándékkal szólal meg, a másik fél azonban könnyen kritikaként élheti meg a megjegyzéseit. Különösen akkor, ha a kapcsolatukban korábban is gyakori volt a beleszólás, az ellenőrzés vagy az elismerés hiánya.

Mit tehetünk? Nem szükséges minden véleményt megcáfolni. Néha elég annyit mondani: „Köszönöm, hogy aggódsz, de ezt most szeretném a saját belátásom szerint eldönteni.”

2. Amikor újra gyerekként kezelnek

Előfordulhat, hogy valaki negyvenévesen is ugyanazokat a mondatokat hallja az édesanyjától, mint tizenöt évesen: „Vegyél fel sapkát, meg fogsz fázni!” vagy „Ezt te úgysem tudod rendesen megcsinálni, add ide a fakanalat!” A családi szerepek sokszor lassabban változnak, mint mi magunk. A szülőknek nehéz lehet elfogadniuk, hogy a gyerekük már önálló, miközben a felnőtt gyerek is könnyen visszacsúszhat a régi, védekező reakcióiba. Itt írtunk arról, mi az az 5 kérdés, amit semmiképp ne tegyünk fel a felnőtt gyerekünknek.

Olvasd el ezt is: Ki a felelős az érzésekért?

Mit tehetünk? Érdemes felismerni, hogy nem kell újra lejátszanunk a megszokott vitát. Egy nyugodt, rövid válasz gyakran hatékonyabb, mint a hosszas bizonygatás.

3. A burkolt kritika és a passzív-agresszív megjegyzések

„Nahát, idén végre időben megérkeztetek!” „Milyen érdekes, hogy most jutott eszedbe segíteni, amikor már kész vagyunk a sütéssel!”
Az ilyen mondatok látszólag ártalmatlanok, mégis elégedetlenséget vagy szemrehányást közvetíthetnek. A címzettnek sokszor nem is magával az állítással van baja, hanem azzal, amit mögötte érez. A bizonytalanság különösen bosszantó lehet: vajon tényleg bántani akartak, vagy csak mi reagáltuk túl?

Mit tehetünk? Ahelyett, hogy azonnal visszavágnánk, érdemes tisztázni a helyzetet: „Úgy érzem, ezzel most szemrehányást tettél. Valami bánt?”

Családi béke az asztal körül

Beszólogatás helyett áradjon a zen!

4. A régi sérelmek felemlegetése

Az ünnepek idején könnyen előkerülhet, ki mennyi segítséget kapott a szüleitől, kit részesítettek előnyben gyerekkorában, vagy ki hogyan viselkedett egy régi családi eseményen. Ezek a történetek sokszor nem pusztán a múltról szólnak. A felszín alatt az elismerés, az igazságosság vagy a szeretet iránti igény húzódhat meg. Ezért válhat egy évekkel korábban történt jelentéktelennek tűnő esemény ismét komoly konfliktus forrásává.

Mit tehetünk? Nem biztos, hogy az ünnepi asztal a megfelelő hely a régóta húzódó sérelmek rendezésére. Ha fontos a téma, érdemes későbbre, egy nyugodtabb beszélgetésre időzíteni. Ezt fogalmazzuk meg szóban, és váltsunk témát. Ennek felismerése abban segíthet, hogy különválasszuk a jelenlegi helyzetet a múltból hozott érzéseinktől.

5. Az elvárás, hogy karácsonykor mindenki boldog legyen

Az ünnepekhez különösen erős elképzelések kapcsolódnak. Azt szeretnénk, ha mindenki örülne az ajándékának, elégedett lenne a vacsorával, és a családtagok végre békében beszélgetnének. Csakhogy a tökéletes karácsonyra való törekvés önmagában is feszültséget teremthet. Aki hetek óta szervez, vásárol, takarít és főz, könnyen úgy érezheti, hogy a többiek nem értékelik az erőfeszítéseit.

Mit tehetünk? Segíthet, ha előre tisztázzuk, kinek mi fontos, és elfogadjuk, hogy a jó együttlét nem feltétlenül hibátlan. Fontos, hogy nem kell mindent egyedül elvégeznünk. Ha beosztjuk a feladatokat, mindenki kicsit kevésbé leterhelve érkezik a közös eseményekre.

Hogyan előzhetjük meg a karácsonyi családi vitákat?

  • Az első lépés a reális elvárások kialakítása. Attól, hogy karácsony van, a családtagjaink nem változnak meg egyik napról a másikra. Aki egész évben kritikus, valószínűleg az ünnepi asztalnál sem válik hirtelen megértővé.
  • Sokat segíthet, ha előre átgondoljuk, melyek azok a témák, amelyek rendszeresen konfliktushoz vezetnek. Nem kell minden provokációnak érzett mondatra reagálnunk, és nem kötelességünk minden vitát azonnal rendezni.
  • A pszichológiai szakmai ajánlások szerint a feszült családi beszélgetéseknél hasznos lehet, ha egyszerre csak egy problémával foglalkozunk, a másik hibáztatása helyett a saját érzéseinkről beszélünk, és szükség esetén szünetet tartunk.
  • Arra is érdemes emlékezni, hogy a határaink kijelölése nem szeretetlenség. Jogunk van jelezni, ha egy kérdésről nem szeretnénk beszélni, vagy ha egy megjegyzés bántó számunkra.
  • Az ünnepi béke talán nem azt jelenti, hogy soha nem lesz nézeteltérésünk. Sokkal inkább azt, hogy megtanulunk másként reagálni azokra a helyzetekre, amelyek korábban szinte automatikusan veszekedéshez vezettek.

Kapcsolódó: 5 dolog, amit soha ne kérdezz meg a felnőtt gyerekedtől

Ajánlott videó