Őszi kerttakarítás: így védhetjük meg a lombkupacokban telelő sünöket

• Miért veszélyes a kisemlősök számára az őszi kertrendezés időszaka?
• Mi a teendő, ha a rőzsehalom megbontásakor sündisznót találunk?
• És hogyan alakíthatunk ki biztonságos telelőhelyet a számukra? A témában szakértőt kérdeztünk. 

A keleti sün hazánkban védett állat. A hideg hónapokat téli álomban tölti, amikor a hőmérséklet 8-10 Celsius-fok alá süllyed (jellemzően október végén, novemberben), és csak akkor bújik elő, amikor a külső hőmérséklet már elég magas. Vagyis hónapokat tölt szunyókálással, amiért talán most, az év végi hajrában sokan irigykedhetünk rá.

Ahhoz viszont, hogy ezt az időszakot biztonságban átvészelje, megfelelő telelőhelyre van szüksége; egy nyugodt, jól kibélelt fészekre, amely menedéket nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Erre a célra kifejezetten alkalmasak a vastag lombréteggel fedett, védett zugok és gallyrakások, amelyek jó hőszigetelést biztosítanak.

Nem ritka ilyenkor, hogy a sünök a kert téliesítése során összehordott lomb- és rőzsekupacok alá húzódnak, gyakran éppen akkor, amikor elszállítanánk vagy elbontanánk őket. Miért kockázatos a kisemlősök számára ez az időszak? Mi a teendő, ha a kupac megbontásakor sünt találunk, és hogyan alakíthatunk ki biztonságos telelőhelyet a számukra? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület segítségével gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.

Miért veszélyes a sünökre őszi kertrendezés?

„A veszélyt a sün védekezési stratégiája adja. A rőzsekupac alatt rejtőző állat zavarás esetén nem menekül el, hanem összegömbölyödik. A tüskéire tapadó levéltörmelék miatt ilyenkor szinte láthatatlan, ezért a vasvilla, a gereblye vagy a lombszívó könnyen megsebesítheti, vagy a zöldhulladékkal együtt elszállíthatjuk. De ha csak megzavarjuk a még nem hibernált állapotban lévő, pihenő, kábult egyedet, az is végzetes lehet a számára, hiszen energiát pazarol, miközben pánikszerűen védekezni próbál.

Vigyázzunk a sünökre! (Forrás: Getty Images)

A kupac helyben elégetése különösen veszélyes, mert a lángok elől a sün nem menekül, hanem összegömbölyödik és megég. Ráadásul a kerti hulladék égetését jogszabály is tiltja, de a tiltás helyi rendeleteken múlik, érdemes ezt mindenkinek a saját önkormányzatánál ellenőrizni. Azonban érdemes tudni, hogy az avar égetése környezetkárosító, ráadásul értékes szerves anyagot távolítunk el a kertből, tehát nem javasolt, még diólevél esetén sem” – írta kérdésünkre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Hogyan bontsuk meg biztonságosan a lombkupacot?

Ha a lomb- vagy rőzsehalom nem maradhat a helyén, érdemes körültekintően eljárni. A szakemberek szerint az első és legfontosabb szabály, hogy ne essünk éles szerszámmal a kupacnak.

„Ne szúrjunk a kupacba vasvillával vagy ásóval. Először a szerszám nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át. Fentről lefelé, vékony, jól átlátható rétegenként haladjunk, ne az aljánál kezdjük, és ne egyszerre markoljunk bele. A kupac alján figyeljünk különösen a gömbölyded formákra. Az összegömbölyödött sün gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül” – figyelmeztet az MME.

Kapcsolódó: Az aszály utáni kert megmentése – ezt az 5 dolgot mindenképp tegyük meg ősszel

Fontos továbbá, hogy a kupac közvetlen közelében ne használjunk fűnyírót, damilos fűkaszát vagy lombszívót. Ha pedig lehetőségünk van rá, a legjobb megoldás az, ha a lombhalmot egyáltalán nem bolygatjuk, és tavaszig a helyén hagyjuk.

Mi a teendő, ha sünt találunk?

Ha a kupac megbontásakor sünre bukkanunk, a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, és ne próbáljuk hazavinni vagy lakásban átteleltetni. Az MME szakembere szerint ilyenkor az a legjobb megoldás, ha vastag rétegben visszatakarjuk levelekkel és ágakkal. Ha a növényi halom nem maradhat a helyén, valahol a közelben, bokrok takarásában érdemes új búvóhelyet kialakítani, és oda áthelyezni az állatot – lehetőleg kesztyűben a sérülések elkerülése végett.

Nagyobb zöldhulladék-rakás felszámolásakor szintén működőképes megoldás lehet, ha a lomb egy részéből új kupacot alakítunk ki, és az alá helyezzük a sünt. Amennyiben sérült és láthatóan beteg, vagy nappal, hidegben céltalanul bolyongó sünit találunk, kérjünk tanácsot szakembertől, állatmentő szervezettől vagy állatorvostól.

Hogyan tehetjük sünbaráttá a kertet?

Az MME szerint jó szolgálatot tehet az alacsony kutyaházakhoz hasonló süntanya vagy süngarázs, ami földre, avarba, fűbe, komposzt mellé is tehető – a lényeg, hogy lehetőleg bokros, árnyékos és takart sarokban kapjon helyet. Ha biztosra szeretnénk menni, és extra védelmet nyújtanánk a sünöknek, rőzserakást is halmozhatunk rá, ami egyrészt álcázásként szolgál, másrészt a kutyáktól is védheti a kisemlősöket. 

Ha nem szeretnénk süngarázsra költeni, biztonságos telelőhelyet házilag is kialakíthatunk lombokból és rőzséből a kert csendes, árnyékos, bokrokkal és sövényekkel védett sarkában, esetleg talajtakaró cserjék alatt, ahol vastag avarszőnyeg gyűlik össze. A forgalmas, zajos részeket, a kutyák által bejárt területet, a tűzrakóhelyet és a mélyebb fekvésű, vízállásos pontokat kerüljük.

Az avar mellett továbbá jó megoldás lehet a természetvédelmi célú farakás is, amennyiben az alsó rönkök között sünméretű hézagokat hagyunk. Sőt, mint arra a szakértő rámutatott, a komposztálóból is kiváló menedék válhat, ha az aljára vastagabb ágakból több rétegben „labirintust“ rakunk. Amennyiben szekrényes komposztálónk van, érdemes arra is figyelni, hogy az alsó részén megfelelő méretű bebúvónyílás maradjon, amelyen keresztül a sünök bejuthatnak a védett belső térbe.

Jó szándékkal is árthatunk

Bár csábító lehet gondoskodni a kertünkben feltűnő sünökről, bizonyos segítségnek szánt beavatkozások többet ártanak, mint használnak. Az MME szakértője szerint különösen az alábbi dolgokat érdemes elkerülni:

• Ahogyan más vadállat esetén sem, úgy a sünöknél sem javasolt az etetés. Ha bármi miatt erre kerül a sor, fontos tudni, hogy tejet semmiképp ne adjunk, mert nem tudják megemészteni. Ha mégis etetnénk, húsalapú macskaeledel jöhet szóba.
• Bár a forró, száraz időszakokban egy sekély tálban kihelyezett víz segíthet, a hibernáció alatt erre nincs szükség.
• Ne bolygassuk a kupacot, és ne bontsuk meg csak azért, hogy megnézzük, megvan-e még a sün. Minden zavarás felébresztheti az állatot, és a felébredés sok energiát emészt fel, ami télen veszélyes lehet. A meghagyott kupachoz legközelebb tavasszal, a téli álom végeztével, jellemzően áprilisban nyúljunk, de ekkor is óvatosan, a fent javasolt módszerrel bontsunk.
• A sünt ne vigyük be a házba, és ne próbáljuk lakásban átteleltetni.
• Ha tavasszal a gallyrakásban kölykös süncsaládot találunk, ne szedjük össze a kicsiket. Pakoljuk vissza rájuk az ágakat és leveleket, és várjunk 4-5 hetet a bontással, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy követik az anyjukat az éjszakai vadászatra, és más búvóhelyet találnak.

Ez is érdekelhet: Nem mindegy, hogy mikor, mivel és hogyan etetjük a madarakat

Kiemelt kép: Getty Images