- Egyetlen üzenet megválaszolása néha nehezebbnek tűnhet, mint egy bonyolultabb feladat.
- A válaszadás halogatása mögött gyakran nem lustaság, hanem érzelmi túlterheltség áll.
- A folyamatos elérhetőség olyan elvárásokat teremthet, amelyeket sokszor mi magunk teremtünk meg.
Ismerős a helyzet? Egy barátunk megkérdezi, hogy vagyunk, valaki találkozót szeretne egyeztetni, esetleg egy rokonunk érdeklődik felőlünk. Elolvassuk az üzenetet, majd úgy döntünk, később válaszolunk. Aztán eltelik egy nap, kettő, végül már azért sem írunk, mert kellemetlennek érezzük a hallgatásunkat.
Közben persze zajlik az élet, csak éppen arra az egy üzenetre nem sikerül válaszolnunk.
A pszichológusok szerint az üzenetekre adott válaszok halogatása nem feltétlenül lustaság vagy feledékenység. Sok esetben érzelmi túlterheltség, döntési fáradtság vagy a kommunikációval kapcsolatos szorongás áll a háttérben.
Miért halogatjuk az üzenetek megválaszolását?
A magyarázat egyik kulcsa, hogy egy feladat nehézségét nem kizárólag az határozza meg, mennyi időt vagy szellemi erőfeszítést igényel. Az is számít, milyen érzéseket vált ki belőlünk.
Kapcsolódó: Segítség! Mit vegyek fel? – A döntési fáradtság pszichológiája
Egy bonyolult munkafeladatnak gyakran világos keretei vannak: tudjuk, mit kell elvégeznünk, és mikor tekinthetjük késznek. Egy személyes üzenet azonban sokszor érzelmi mérlegelést is igényel. Mit írjunk? Mennyire legyünk őszinték? Nem bántjuk meg a másikat? És mi történik, ha a válaszunk újabb beszélgetést indít el?
Ilyenkor gyakran nem az üzenet megírása jelent nehézséget, hanem az a sok gondolat és érzés, amelyet társítunk hozzá. Ezért fordulhat elő, hogy a válaszadás halogatása olyan embereknél is megjelenik, akik egyébként a mindennapi feladataikat időben elvégzik.
A válaszadás halogatása mögött szorongás is állhat
Egy 2023-ban, a Computers in Human Behavior című tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint az információs túlterheltség, a feladatok mennyisége és az időnyomás hozzájárulhat az üzenetküldő alkalmazásokkal kapcsolatos szorongáshoz és ellenálláshoz. Ezek pedig összefügghetnek a válaszadás halogatásával.
Vagyis minél több üzenet, értesítés és elvárás ér bennünket, annál könnyebben érezhetjük úgy, hogy már egy rövid válasz is túl sokat követel tőlünk. Ezt a jelenséget egyre többen az üzenetektől való szorongással hozzák összefüggésbe:
amikor valaki annyira túlterheltnek érzi magát, hogy még néhány sor elküldése is nehezére esik.
A válaszadás halogatása mögött gyakran nem lustaság, hanem érzelmi túlterheltség áll
Miért érezzük úgy, hogy azonnal válaszolnunk kell?
A digitális kommunikáció egyik legnagyobb ellentmondása, hogy bár technikailag bármikor válaszolhatunk, sokszor mégis úgy érezzük, ezt azonnal meg kell tennünk.
Laura M. Giurge és Vanessa K. Bohns kutatók nyolc kísérletben, összesen 4004 résztvevő bevonásával vizsgálták a munkahelyi e-mailekkel kapcsolatos elvárásokat. Arra jutottak, hogy a címzettek hajlamosak túlbecsülni, milyen gyors választ várnak tőlük a feladók a munkaidőn kívül érkező, nem sürgős levelekre.
Bár a kutatás kifejezetten a munkahelyi e-mailekre vonatkozott, jól érzékelteti a modern kommunikáció egyik fontos feszültségforrását: sokszor nemcsak magára a megkeresésre reagálunk, hanem azokra az elvárásokra is, amelyeket mi magunk feltételezünk a másik fél részéről.
Hogyan hagyhatjuk abba az üzenetek halogatását?
A legfontosabb, hogy ne tekintsünk minden megkeresést azonnali feladatnak. Nem kell mindig készen állnunk egy hosszabb beszélgetésre, és attól sem leszünk figyelmetlenek, ha időre van szükségünk a válaszhoz.
Segíthet, ha elengedjük a tökéletesen megfogalmazott válasz gondolatát. Egy egyszerű „Most elég sűrűek a napjaim, de hamarosan írok” sokszor elegendő ahhoz, hogy ne maradjon teljesen nyitva a kommunikáció.
Érdemes azt is megfigyelni, mely üzeneteket halogatjuk rendszeresen. Azokat, amelyek döntést igényelnek? Amelyekre nehéz nemet mondani? Vagy éppen a hozzánk legközelebb állókét, akiknek szeretnénk igazán figyelmesen válaszolni? A válasz sokat elárulhat arról, mi jelent számunkra érzelmi megterhelést.
A modern kommunikáció paradoxona, hogy miközben minden korábbinál könnyebben érhetjük el egymást, a folyamatos kapcsolódás új terheket is hozott magával. Nemcsak arra van szükségünk, hogy legyen kinek írnunk, hanem arra is, hogy időnként megengedjük magunknak, hogy ne válaszoljunk azonnal.
Kapcsolódó: A hírszorongás károsabb a mentális egészségünkre, mint gondolnánk
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!