A GKI elemzése szerint évente mintegy 70 ezer kollégiumi igénylést utasítanak el, miközben Budapesten akár 120-130 ezer lakás is ténylegesen üres lehet. A magyar lakhatási rendszer legnagyobb gondja szakértők szerint, hogy a lakhatási lehetőségek nem ott, nem olyan formában és nem olyan áron érhetők el, ahol szükség lenne rájuk.
Magyarországon szinte minden a saját lakásról szól
A magyar lakáspolitika évtizedeken át elsősorban a saját tulajdonú ingatlan megszerzését tekintette a biztonságos lakhatás végpontjának. Ennek történelmi oka is van: a rendszerváltás után az önkormányzati lakásállomány jelentős része magántulajdonba került.
Kapcsolódó: Miért maradnak a szülői házban a Z generáció tagjai? Nem csak a pénz miatt
A KSH 2022-es népszámlálása szerint a lakott lakások 97 százaléka magántulajdonban volt, miközben az önkormányzati tulajdonú lakások aránya mindössze 2,4 százalékot tett ki.
Önmagában a magas tulajdoni arány nem feltétlenül probléma. A gondot inkább az jelenti, hogy közben nem alakult ki olyan erős és széles körben elérhető bérlakásszektor, amely valódi alternatívát kínálna azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak lakást vásárolni.
Aki kiesik a tulajdonszerzésből, annak jellemzően a magánbérleti piac marad, ahol a kínálat korlátozott, az árak pedig sokak számára nehezen megfizethetők.
Miért üresek a lakások, ha közben lakhatási válság van?
A 2022-es népszámlálás szerint Magyarországon 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, ami a teljes lakásállomány mintegy 13 százalékát jelentette. Budapesten még magasabb volt az arány: a lakások 17,7 százaléka tartozott a nem lakott kategóriába.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy több százezer azonnal kiadható lakás várna bérlőre. A statisztikában szerepelnek másodlagos otthonok, időszakosan használt ingatlanok, turisztikai célú lakások, illetve olyan ingatlanok is, amelyek állapota vagy elhelyezkedése miatt nem alkalmasak a piaci hasznosításra. A probléma ugyanakkor valós, jelentős lakásállomány marad kívül a lakhatási rendszeren.
Ráadásul sok üres ingatlan nem ott található, ahol a kereslet jelentkezik.
Egy elnéptelenedő faluban álló családi ház nem oldja meg a budapesti vagy debreceni lakáshiányt. A munkahelyek, az egyetemek és a magasabb bérek a nagyobb városokba koncentrálják a keresletet, miközben a lakásállomány területi eloszlása ezt nem követi.
A GKI szerint az elmúlt évtizedekben kialakult merev lakhatási struktúra jelentősen akadályozza a területi és társadalmi mobilizációt. Hiszen a lakás lokációján túl az is nagyon fontos, hogy ott van-e, ahol az emberek tanulni, dolgozni vagy élni szeretnének.
A kollégiumi hiánytól a drága albérletekig
A kollégiumi férőhelyhiány a lakhatási válság egyik leglátványosabb tünete. A GKI elemzéséből kiderült: évente körülbelül 70 ezer kollégiumi igénylést utasítanak el. A férőhelyről lemaradó hallgatók jelentős része ezt követően az albérletpiacon jelenik meg, ami különösen az egyetemi városokban növeli a keresletet.
Budapest mellett Debrecenben, Szegeden vagy Pécsen is jelentős bérlői csoportot alkotnak a diákok. A kollégiumi férőhelyek hiánya ezért nem csupán oktatáspolitikai kérdés, hanem közvetlenül hat a lakáspiacra és az albérletárakra is.
Közben maga az albérlet sem jelent könnyű megoldást. A KSH szerint a magyar lakosság közel tizede olyan háztartásban él, ahol a lakhatási költségek meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát.
A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a bérleti piacot sok esetben rövid szerződések és korlátozott jogbiztonság jellemzi. Emiatt a bérlés Magyarországon gyakran nem életforma, hanem átmeneti állapot a saját lakás megszerzéséig.
Fokozza a válságot, hogy a bérleti piacot sok esetben rövid szerződések és korlátozott jogbiztonság jellemzi (Forrás: Getty Images)
Egyre magasabbak az árak
A lakhatási feszültséget tovább növeli, hogy a lakásvásárlás egyre több jövedelmet igényel. Az MNB 2026-os Lakáspiaci jelentése szerint 2025-ben a magyarországi lakásárak nominálisan 23,5 százalékkal emelkedtek, ami az elmúlt negyedszázad egyik legjelentősebb drágulása volt. A fiataloknak így egyre nehezebb első lakást vásárolniuk, ráadásul sok esetben befektetőkkel is versenyezniük kell ugyanazokért az ingatlanokért.
Ilyen helyzetben felértékelődhetne a bérlakásszektor szerepe. Csakhogy az önkormányzati bérlakások száma az elmúlt évtizedekben drasztikusan visszaesett.
A GKI adatai szerint 1990-ben még közel 800 ezer önkormányzati bérlakás volt Magyarországon. Ez a szám 2000-re 180 ezer alá csökkent, 2025-re pedig nagyjából 108 ezerre zsugorodott.
Ennek következtében ma nagyon kevés olyan
intézményesített bérlakás létezik, amely hosszú távon stabil és kiszámítható alternatívát kínálna a magánalbérletekkel szemben.
Önmagában új lakások vagy új bérlakások építése nem oldja meg a problémát. A kérdés nemcsak az, hogy hány lakás épül, hanem az is, hogy hol, kinek és mennyiért.
Ha egy egyetemi városban kevés a kollégiumi férőhely és drágák az albérletek, ott egy célzott diáklakás- vagy bérlakásprogram sokkal közvetlenebbül enyhítheti a problémát, mint egy olyan beruházás, amely nem ott valósul meg, ahol a kereslet jelentkezik.
A lakáspolitika tesztje lehet a Wekerle-program
A készülő Wekerle Sándor Lakásépítési Program éppen ezért lehet fontos tesztje a magyar lakáspolitikának. A tervek között szerepel a megfizethető bérlakások és a kollégiumi férőhelyek bővítése, valamint a barnamezős területek hasznosítása is.
Szakértők szerint a lakáspolitikának nem kizárólag a tulajdonszerzést kellene támogatnia, hanem többféle lakhatási formát egyszerre.
Ebbe beletartozhatnak az önkormányzati bérlakások, a kollégiumok, a szolgálati lakások és különböző támogatott bérleti konstrukciók is.
Nem a lakások száma tehát a legnagyobb kérdés, hanem az, hogy a megfelelő helyen, a megfelelő időben és elérhető áron állnak-e rendelkezésre.
Ha ez nem teljesül, a lakhatási válság akkor sem oldódik meg, ha közben újabb lakások épülnek. A következő évek lakáspolitikája fogja meghatározni, hogy sikerül-e végre rugalmasabbá tenni a lakhatás rendszerét.
Kapcsolódó: 30 ezer forintért lehet lakást venni ebben az északi városban – De hol a bőkkenő?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!