- A visszatérő puffadás és a megmagyarázhatatlan vashiány is indokolhat kivizsgálást.
- Családi érintettségnél tünetmentesen is szóba kerülhet a cöliákia.
- A glutén korai elhagyása megnehezítheti a pontos diagnózist.
Visszatérő puffadás, hasmenés, megmagyarázhatatlan vashiány vagy állandó fáradtság? A cöliákia sokféleképpen jelentkezhet. Tartós panaszokkal érdemes orvoshoz fordulni, a glutén elhagyásával viszont várjunk a kivizsgálás lezárásáig, mert megnehezítheti a betegség felismerését.
Az emésztési panaszokra sokan étrendjük átalakításával keresnek megoldást. Elmarad a kenyér, a tészta, aztán minden más is, amiben glutén lehet. Cöliákia gyanújánál azonban sokat számít a lépések sorrendje. Ha a vizsgálatok előtt elhagyjuk a glutént, a vérből kimutatható ellenanyagok szintje csökkenhet, és a bélnyálkahártya is elkezdhet gyógyulni. Így a leletek akár akkor is negatívak lehetnek, ha valóban fennáll a betegség.
Mi a cöliákia, és hogy érinti a szervezetet?
A cöliákia egy autoimmun betegség, aminek esetén a búzában, rozsban és árpában található glutén kóros immunreakciót vált ki, ami károsíthatja a vékonybél nyálkahártyáját. A tápanyagok felszívódását segítő bélbolyhok sérülése miatt a szervezet kevesebb vashoz, vitaminhoz és más fontos tápanyaghoz juthat.
Világszerte nagyjából száz emberből egy érintett, a betegség gyerekeket és felnőtteket egyaránt sújthat.
A cöliákiát meg kell különböztetni a búzaallergiától és a nem cöliákiás gluténérzékenységtől. Ezek eltérő állapotok, még ha bizonyos panaszaik hasonlítanak is egymásra. Ez azért fontos, mert a tünetekből önmagukban nem lehet biztos diagnózist felállítani.
A cöliákia emésztőrendszeri tünetei
Kivizsgálást indokolhat a tartós vagy rendszeresen visszatérő:
- hasmenés, illetve székrekedés;
- puffadás és fokozott bélgázképződés;
- hasi fájdalom;
- nagy mennyiségű, zsíros, kellemetlen szagú széklet.
Gyerekeknél a lassuló növekedés, az elégtelen súlygyarapodás vagy a fogyás is figyelmeztető jel lehet. A panaszok erőssége változhat, ezért egy-egy jobb időszak sem feltétlenül jelenti azt, hogy rendeződött a háttérben álló probléma.
Egy kiadós ebéd utáni puffadás még nem jelent cöliákiát. Ha viszont a panasz rendszeresen visszatér vagy hetekig fennáll, érdemes háziorvossal egyeztetni. Véres hasmenés, hirtelen erős hasi fájdalom vagy jelentős kiszáradás esetén pedig mielőbbi orvosi ellátás szükséges, ezekkel ne várjunk egy tervezett cöliákiavizsgálatra.
Vashiány és fáradtság: a cöliákia kevésbé ismert jelei
Előfordul, hogy az érintettnek alig van emésztési panasza, a betegséget így egy laboreredmény miatt kezdik keresni. A megmagyarázhatatlan vashiány, B12-vitamin- vagy foláthiány, illetve elhúzódó fáradtság esetén is javasolt lehet a cöliákia irányú vérvizsgálat. A tartós vagy súlyos szájüregi afták szintén indokolhatják a tesztet.
Nőknél a vashiányt logikusnak tűnik kizárólag a menstruációnak tulajdonítani, de a felszívódási zavart is érdemes mérlegelni, ha a hiánynak nincs megfelelő magyarázata, vagy kezelés mellett is visszatér.
Ez is érdekelhet: Becsapós ételek – Gluténmentesnek hisszük, pedig van bennük glutén
Jellegzetes bőrtünet lehet az erősen viszkető, apró hólyagos kiütés, főként a könyökön, térden vagy farpofákon. Ezt dermatitis herpetiformisnak betegségnek nevezik, és hasi panaszok nélkül is jelentkezhet, mindig bőrgyógyászati kivizsgálást igényel.
Megmagyarázhatatlan termékenységi problémák és idegrendszeri panaszok, például végtagzsibbadás esetén is felmerülhet a cöliákia vizsgálata.
Cöliákiásként a bevásárlás is kihívás (Forrás: Getty Images)
Cöliákia gyanú: kiknél fontos a szűrés?
Ha a szülő, a testvér vagy a gyermek cöliákiás, tünetmentesen is érdemes megbeszélni az orvossal a szűrést. Az 1-es típusú cukorbetegség és az autoimmun pajzsmirigybetegségek, például a Hashimoto-thyreoiditis szintén indokolhatják a vizsgálatot.
Felnőtteknél az irritábilis bél szindróma, vagyis az IBS kivizsgálásakor is fontos gondolni a cöliákia kizárására. A háziorvos kikérdezi a panaszokat, áttekinti a családi előzményeket, és szükség szerint gasztroenterológushoz irányít.
Érdemes feljegyezni, mióta jelentkeznek a tünetek, változott-e a testsúlyunk, és volt-e korábban vashiányunk. A kivizsgálás általában célzott vérvétellel kezdődik. A diagnózis megerősítéséhez gyakran gyomortükrözés során vesznek apró szövetmintákat a vékonybélből. Emellett bizonyos, szigorúan meghatározott felnőttkori esetekben biopszia nélküli diagnózist is lehetséges; erről a szakorvos dönt.
Negatív véreredmény mellett is szükség lehet további kivizsgálásra, ha a panaszok tartósak, és a cöliákia gyanúja továbbra is fennáll.
Gluténmentes étrend: mikor kezdjük el?
A kivizsgálás lezárásáig ne kezdjünk önállóan gluténmentes diétába. Ha már elhagytuk a glutént, ezt jelezzük az orvosnak: a további vizsgálatokat és az esetleges glutén-visszaterhelést vele kell megtervezni. Az sem igazolja önmagában a cöliákiát, ha a kenyér elhagyásától jobban érezzük magunkat.
Igazolt cöliákia esetén élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrendre van szükség. Dietetikus segíthet az élelmiszercímkék értelmezésében és a megfelelően összeállított étrend kialakításában. A kezelés mellett a panaszok többnyire javulnak, és a bélnyálkahártya is regenerálódhat.
Kapcsolódó: Így spórolj, ha gluténmentes étrenden kell élned
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!