- Christa Pike beismerte a gyilkosságban való részvételét, ezért a bűnössége nem képezi a mostani jogvita tárgyát.
- A kivégzés ellenzői fiatalkorára, súlyos gyermekkori traumáira, mentális betegségeire és hiányos védelmére hivatkoznak.
- A kegyelmi kérvényt Tennessee kormányzója, az utolsó felfüggesztési kérelmet pedig az amerikai legfelsőbb bíróság is elutasította. Megmenekülhet?
Megtörtént az az utolsó pillanatos csoda, amire vártak. Tennessee állam 2026. szeptember 30-án végül mégsem végezte ki Christa Gail Pike-ot. Most 50 éves, és több mint kétszáz év után az első nő lehet még ezek után is Amerikában, akin halálos ítéletet hajtanak végre. Az Egyesült Államokban is rendkívül ritka nők kivégzése: a halálbüntetés 1976-os visszaállítása óta tizennyolc nőt és több mint 1600 férfit végeztek ki.
Az első nő, akit az Egyesült Államokban villamosszékben végeztek ki, Martha Place volt 1899-ben. A nőkön végrehajtott halálos ítéletek ritkaságuk miatt rendszerint különösen nagy nyilvánosságot kapnak. Hasonló társadalmi vitát váltott ki Ruth Ellis, az utolsó kivégzett brit nő esete is.
Miért ítélték halálra Christa Pike-ot?
Christa Pike 1995 januárjában tizennyolc éves volt. Barátjával, a tizenhét éves Tadaryl Shipp-pel és egy másik lánnyal, Shadolla Petersonnal együtt a problémás fiatalok számára létrehozott Knoxville Job Corps képzési programban vett részt.
Pike féltékeny volt a tizenkilenc éves Colleen Slemmerre, akiről azt gondolta, hogy el akarja csábítani a barátját. A három fiatal egy félreeső, erdős területre csalta Slemmert. Az ezt követő támadás hosszú és rendkívül kegyetlen volt.
A fiatal nőt megverték, megvágták, majd megölték, testébe egy fordított pentagrammát véstek.
A bírósági iratok szerint Pike beismerte, hogy aszfaltdarabbal fejbe ütötte Slemmert, elvágta a torkát, és magával vitte koponyájának egy darabját. A gyilkosság után több ismerősének beszélt a tettről, a trófeaként őrzött csontdarabot pedig meg is mutatta nekik. Az esküdtek különösen kegyetlennek, kínzással járónak és előre megfontoltnak ítélték a gyilkosságot.
Pike-ot 1996-ban első fokú emberölésért és gyilkossági összeesküvésért halálra ítélték. Shipp fiatalkorúként nem kaphatott halálbüntetést, ezért életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki rá, a vád tanújaként vallomást tevő Peterson pedig próbaidőt kapott.
Valóban bűnös Christa Pike?
A válasz egyértelmű: igen. Pike maga sem állítja, hogy ártatlan, és jogi csapata sem felmentését kéri. A vallomása, a tárgyi bizonyítékok és a tanúvallomások együttesen igazolták, hogy aktívan részt vett Colleen Slemmer megkínzásában és megölésében.
A mostani vita tehát nem arról szól, hogy a megfelelő embert ítélték-e el, hanem arról, hogy egy súlyosan traumatizált, mentális beteg és éppen csak nagykorú elkövető esetében igazságos-e a halálbüntetés.
További kérdés, hogy az eredeti tárgyalás esküdtjei megismerhették-e mindazokat a körülményeket, amelyek befolyásolhatták volna a büntetésről szóló döntésüket.
Traumatikus gyerekkor, amelyről az esküdtek alig hallottak
Pike ügyvédei egy 226 oldalas kegyelmi kérvényben mutatták be, milyen közegből érkezett a tizennyolc éves elkövető. A dokumentumok szerint már kisgyerekként szexuális erőszak érte, később pedig újabb nemi erőszakok, fizikai bántalmazás és súlyos elhanyagolás áldozata lett.
Az eredeti védelem 1995-ben felkérte Diana McCoy igazságügyi pszichológust Pike vizsgálatára. A szakember részletes jelentést készített a bántalmazásokról, ám a kirendelt ügyvéd sem őt, sem az általa javasolt tanúkat nem szólította a tárgyalóterembe. Így az esküdtek nem ismerték meg teljes mélységében Pike gyerekkori traumáit.
A szövetségi fellebbviteli bíróság később arra jutott, hogy a családtagok vallomásából az esküdtek így is hallhattak a nehéz gyerekkorról, az újabb diagnózisok pedig várhatóan nem változtatták volna meg a büntetést.
A mentális betegséget csak évtizedekkel később kezelték
Pike-nál 2021-ben bipoláris zavart diagnosztizáltak, és gyógyszeres kezelést kezdtek. Egy 2023-as pszichológiai vizsgálat szerint poszttraumás stressz-zavarban is szenvedett, kezeletlen mániás epizódjai pedig ronthatják az érzelmi kontrollt és a következmények felmérésének képességét.
Ez nem jelenti azt, hogy Pike ne lett volna felelős a tettéért.
A kegyelmet kérő szakemberek sem mentik fel a gyilkosság alól.
Érvelésük szerint azonban a trauma magyarázatot adhat arra, hogyan jutott el egy tizennyolc éves fiatal egy ilyen felfoghatatlanul erőszakos cselekményig, és ezt a büntetés meghatározásakor mérlegelni kellett volna.
Védői arra is felhívták a figyelmet, hogy Tennessee modern halálbüntetési korszakában Pike-on kívül hét embert ítéltek halálra tizennyolc éves korukban elkövetett bűncselekményért. Az ő halálos ítéletüket később mind hatályon kívül helyezték. Pike lenne az első, akit az államban olyan tettért végeznek ki, amelyet még tinédzserként követett el.
Miért nem kapott kegyelmet eddig?
Bill Lee tennessee-i kormányzó 2026. szeptember 28-án elutasította Pike kegyelmi kérelmét. Egy nappal később az amerikai legfelsőbb bíróság sem adott engedélyt a kivégzés felfüggesztésére, így a jogi lehetőségek gyakorlatilag elfogytak. reuters.com
A bíróságok álláspontja szerint a bűncselekmény rendkívüli kegyetlensége, Pike beismerése és későbbi viselkedése továbbra is indokolja az eredeti büntetést. A nő 2001-ben egy fogvatartott társa ellen is gyilkossági kísérletet követett el, ami gyengíti azt az érvelést, hogy erőszakossága kizárólag egyetlen, fiatalkori válság következménye volt.
A védők ezzel szemben azt mondják, a ma ötvenéves Pike megfelelő kezelés mellett egészen más emberré vált. Fogvatartott társai és a vele dolgozó szakemberek levelei szerint segíti a többi rabot, vállalja tettének súlyát, és megbánást tanúsít.
Két áldozat, eltérő felelősség
Christa Pike gyerekként sorozatos erőszak és elhanyagolás áldozata volt. Colleen Slemmer pedig olyan fiatal nő, akinek életét Pike és társai kegyetlenül elvették. A két állítás egyszerre igaz, de nem teszi őket egyenlővé: Pike múltja nem semmisíti meg a felelősségét, ahogyan bűnössége sem teszi meg nem történtté mindazt, amit vele gyerekként elkövettek.
Viszont az amerikai igazságszolgáltatásnak most az a kérdést kell megválaszolnia, hogy a büntetés célja három évtized elteltével a védelem, a jóvátétel vagy a megtorlás. Colleen Slemmer édesanyja az ítélet végrehajtásától remél lezárást. Ahogyan egy évtizedekkel ezelőtti, Halászbástyánál történt gyilkosság története is mutatja, a család számára az idő önmagában nem zárja le a veszteséget. Colleen Slemmer édesanyja, May Martinez támogatja a kivégzést, és azt tervezi, hogy személyesen is jelen lesz.
Pike támogatói szerint egy életfogytiglani büntetés ugyanúgy megakadályozná, hogy valaha visszatérjen a társadalomba, de nem ismételné meg állami eszközökkel az erőszakot.
Christa Pike kivégzését ezúttal kevesebb mint két órával a végrehajtás előtt függesztette fel egy szövetségi fellebbviteli bíróság. A bírák azt vizsgálják, megfelelően mérlegelték-e a halálos ítélet kiszabásakor Pike súlyosan bántalmazott gyermekkorát. A halasztás határozatlan idejű, új időpontot nem tűztek ki. Tennessee főügyésze viszont azonnal a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy feloldassa a felfüggesztést, így ez az ügy még mindig nincs lezárva.
Arra nincs vita nélküli válasz, hogy kinek az igazságérzete fontosabb. Az viszont nem vitás, hogy Christa Pike bűnös. A kérdés már csak az, hogy egy jogállamnak harmincegy évvel később meg kell-e ölnie érte.
Kapcsolódó: 37 év után derült ki, mi volt Ted Bundy utolsó szava a kivégzése előtt
Fotó: Tennessee büntetés-végrehajtás, AI
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!