- Egy megfelelően működő gáztűzhely használata közben is kerülhetnek égéstermékek és légszennyező anyagok – köztük nitrogén-dioxid – a levegőbe.
- A nitrogén-dioxid mellett az égés során más szennyező anyagok, köztük szén-monoxid is keletkezhet.
- Milyen színűnek kell lennie a lángnak egy gáztűzhelyen, és milyen elszíneződések utalnak veszélyre?
A spanyolországi Jaume I. Egyetem Egészségtudományi Karának kutatói létező egészségügyi tanulmányok és az európai otthonokban mért nitrogén-dioxid-értékek összevetésével becsülték meg az éves halálozási arányt a gáztűzhelyet használók körében.
Megállapításuk szerint 14 európai országban veszélyes körülmények között élhetnek a gázzal főzők, mivel ezekben az otthonokban a gáztűzhelyekből származó füst az országra jellemző általános légszennyezettséggel együtt már túllépi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveiben foglalt határértéket, ami a kutatók szerint évente mintegy negyvenezer európai lakos korai haláláért felel – írtuk korábbi cikkünkben.
A nitrogén-dioxid mellett az égés során más szennyező anyagok, köztük szén-monoxid is keletkezhet. Bár utóbbi jelenlétét sem a szaga, sem a színe nem árulja el, a gáztűzhely lángja fontos jel lehet. Ha a láng túlnyomórészt kék színnel ég, a gáz és az oxigén megfelelő arányban keveredik.
Nem kell megrémülni, ha a láng hegyén tapasztalunk kisebb színeltérést, különösen PB-gázzal működő készüléknél. Amennyiben viszont a láng nagy része más színre vált, esetleg kormot hagy az edényen, érdemes utánajárni a lehetséges okoknak.
Mit jelentenek a narancssárga lángok?
A tartós narancssárga láng egyik lehetséges magyarázata, hogy az égő nem kap elegendő levegőt, ezért a gáz nem ég el megfelelően – figyelmeztet Troy Legg, a Reader’s Digest szakértője. A jelenségnek több oka is lehet; a leggyakoribb problémák közé tartozik a pontatlanul illeszkedő égőfedél, az eltömődött vagy szennyezett égőnyílás, a felhalmozódott zsír- és ételmaradvány, valamint a nem megfelelő gáz-levegő keverék.
A lángnak mindig kéknek kell lennie. (Forrás: Getty Images)
Ilyenkor a gáz egy része nem ég el maradéktalanul, ami egyrészt a hatékonyságát is rontja, és növelheti a gázfogyasztást, másrészt – ami még fontosabb – káros anyagok kibocsátásához is vezethet. A narancssárga láng legnagyobb kockázata, hogy az égési folyamat során nagyobb mennyiségben kerülhet szén-monoxid (CO) a beltéri levegőbe.
Kapcsolódó: Színtelen-szagtalan gyilkos – ezek a szén-monoxid-mérgezés jelei
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) szerint egy jól működő gáztűzhely közelében jellemzően 5-15 ppm szén-monoxid mérhető, míg egy rosszul beállított készülék mellett a koncentráció elérheti vagy meghaladhatja a 30 ppm-et.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai alapján évente több száz haláleset és több tízezer sürgősségi ellátást igénylő mérgezés köthető a szén-monoxidhoz. A gyermekek, az idősek és a légzőszervi betegséggel élők fokozott veszélynek vannak kitéve.
Mit tegyünk, ha narancssárga a láng?
Először kapcsoljuk ki a készüléket, várjuk meg, amíg teljesen kihűl, majd a használati útmutató szerint ellenőrizzük az égőfedelek helyzetét. Az eltömődött nyílások vékony tűvel tisztíthatók (fontos, hogy ne használjunk fából készült fogpiszkálót, ami beletörhet és eltömítheti a nyílást), az égőfej alkatrészeit pedig enyhén nedves kendővel ajánlott áttörölni, elkerülvén ezzel, hogy a túlzott nedvesség a gyújtórendszerbe jusson.
Ha a láng továbbra is narancssárga, a tűzhely használatát fel kell függeszteni, és mihamarabb szakképzett gázszerelőt hívni. További óvintézkedések:
- Főzés közben szellőztessünk és használjunk kültérbe kivezetett páraelszívót.
- A szén-monoxid-érzékelőt a gyártó előírásai szerint, lehetőleg a hálóhelyiségek közelében ajánlott elhelyezni.
- Gázszag esetén nem egyszerű égőhibáról lehet szó: zárjuk el a gázt, oltsuk el a nyílt lángot, tárjuk ki az ajtókat, ablakokat, majd hagyjuk el az épületet. Ilyenkor haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes földgázelosztót, veszélyhelyzetben pedig a 112-t. Ha gázszivárgást észlelünk, az MVM tájékoztatása alapján még az elektromos berendezések üzemi állapotát se változtassuk meg, mert akár egy villanykapcsoló le- és felkapcsolásakor is keletkezhet szikra, amely tüzet vagy robbanást okozhat,
Más elszíneződések is jelezhetnek problémát?
Legg szerint a vörös láng – ami ritkábban fordul elő – gázminőséggel kapcsolatos problémára utalhat. Előfordulhat ilyenkor, hogy a hálózatban nem egyenletes a gáznyomás, vagy olyan szennyeződések vannak jelen, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az égési folyamatot. Ha vöröses elszíneződést tapasztalunk, érdemes felvenni a kapcsolatot a gázszolgáltatóval, és szakemberrel ellenőriztetni a rendszert.
Fontos tudni továbbá azt is, hogy a láng színét átmenetileg a levegőben szálló por és az ásványi anyagok is megváltoztathatják. Ultrahangos párásító használatakor például a vízben oldott ásványok a készülék által kibocsátott vízpermettel együtt a levegőbe, onnan pedig a lángba kerülhetnek. A kalcium narancssárgás-vöröses, a kálium rózsaszínes vagy lilás elszíneződést okozhat.
Ha használunk párásító készüléket, érdemes desztillált vizet önteni hozzá, és megfigyelni, megszűnik-e a jelenség. Az alkalmi, rövid felvillanás nem feltétlenül jelez hibát. Ha azonban a láng tartósan sárga, narancssárga vagy vöröses marad, annak okát mindenképpen komolyan kell venni.
Ez is érdekelhet: 5 zaj a lakásban, amit soha ne hagyj figyelmen kívül
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!