- A háború utáni bizonytalanság, nélkülözés formálta ezt a generációt.
- Másképp viszonyulnak a 60 felettiek az érzelmekhez és a konfliktusokhoz, kerülik a drámákat.
- A reziliencia nem veleszületett és nem korfüggő, bármikor megtanulhatjuk.
Hogyan formálja a történelem a személyiséget?
A háborút követő időszak átélése nyomot hagyott a mai 60 felettiek személyiségén, és egy olyan közös jellemvonást alakított ki bennük, amelyet a pszichológusok ma már folyamatosan vizsgáltak.
Az 1945 után születettek nagy nélkülözésben nőttek fel, és olyan szülők nevelték fel őket, akiknek nemcsak szegénységgel kellett szembenézniük, hanem még traumákat is hordoztak és közben a kilátástalan jövőtől is féltek. A második világháború végétől az 1960-as évek közepéig született baby boomerek tehát egy olyan sajátos körülményekkel teli korszakban éltek, amely erősen formálta személyiségüket.
Ez is érdekelhet: Radikálisan mást gondolnak az érzelmi intelligenciáról a különböző generációk
A pszichológusok szerint a személyiségünk alakulását a neveltetésen kívül az is meghatározza, milyen gazdasági környezetben élünk, milyen ideológiák hatnak ránk, milyen példát mutatnak, akikkel felnőttünk, és miként reagálunk a nehézségekre, kihívásokra.
A baby boomereket ezért az elmúlt évtizedekben különösen intenzíven tanulmányozták a pszichológusok.
Mit mond Laura Carstensen elmélete?
Az egyik elmélet szerint, amit a Stanford Egyetem pszichológus kutatója, Laura Carstensen dolgozott ki, meghatározó a lélektanban. A szocioemocionális szelektivitás (SST) teóriáját Carstensen 1990-es években kezdte kidolgozni. Az elmélet szerint az emberek társas kapcsolataik terén a koruk előrehaladtával egyre inkább a pozitív érzelmi kapcsolódás alapján döntenek. Ez mit jelent? Ahogy öregszünk, leginkább azokkal szeretnénk időt tölteni, akik mellett boldogságot, megértést, nyugalmat érzünk és csupa pozitív érzést hoznak az életükbe.
A 60 felettiek mindent pozitívabbnak látnak, de csak ha nem terhelik őket konfliktussal (Forrás: Getty Images)
Pszichológiai szempontból ez egy fajta védekezés: amikor úgy érezzük, az időnk már korlátozott, vagy a körülmények bizonytalanok, ösztönösen átrendezzük a a prioritásaikat. Tehát az idősek ahelyett, hogy az energiájukat konfliktusokra pazarolnák, inkább arra összpontosítanak, ami jó közérzetet biztosít számukra: erős társas kapcsolatokra, élményekben gazdag közös időre.
Az érzelmi biztonság 60 felett egyre fontosabb
Laura Carstensen a 2021-ben megjelent tanulmányában így foglalta össze elméletének lényegét: „A társas-érzelmi szelektivitás elmélete szerint a vég közelsége – legyen szó akár az öregedésről, akár más lezáruló életszakaszról, például földrajzi költözésről vagy súlyos betegségről – a motivációnkban változásokat idéz elő, és az érzelmileg jelentős célok elsőbbséget élveznek.”
Ez is érdekelhet: Ezzel mennek a 60 felettiek a Z generáció agyára
Hasonló jelenség figyelhető meg abban is, amit a tudósok pozitivitási hatásnak neveznek: az idősebb emberek könnyebben megjegyzik és dolgozzák fel a pozitív információkat, mint a negatívakat. Aktívan keresik a lelki nyugalmat, és ehhez jön hozzá, hogy ez a generáció úgy nőtt fel, a sok nehézség miatt az érzelmi alkalmazkodó képességük (reziliencia) jóval erősebb – persze, ha támogató, szerető környezetben nőttek fel.
Az érzelmi reziliencia ára
Ennek a tanulási és alkalmazkodási folyamatnak azonban hatalmas ára is volt. A baby boomer közül sokukat arra késztette, hogy természetesnek tekintsék a szenvedést, vagy elhallgassák az érzéseiket. Biztosan mindannyian tapasztaltuk, hogy ez a nemzedék relativizálja a nehézségeket.
Az olyan kijelentések, mint „az én időmben még rosszabb volt”, „te nem élted át a háborút (vagy a háború utáni időszakot)”, illetve „mi nem panaszkodtunk/nyafogtunk/hisztiztünk” mind erre utalnak. Ez valóban segíthet abban, hogy a dolgokat más perspektívában lássuk, ugyanakkor időnként káros lehet, ugyanis nélkülözi az empátiát más generációkkal szemben.
Akik 1960-as évek közepéig születtek ettől még nem lesznek érzelmileg erősebbek, sőt akár ridegnek, érzéketlennek is tűnhetnek, mintha a drámát, az érzelmileg nehéz helyzeteket elhárítanák. A pszichológiai kutatások csupán arra utalnak, hogy az a történelmi korszak, amelyet a bizonytalanság és a szüleik által átélt traumák jellemeztek, nyomot hagyott rajtuk, és sok, ebbe a generációba tartozó embernél kialakított egy közös jellemvonást.
Az érzelmi szelekció, a reziliencia tanulható, sőt, ami még jobb ennél, hogy generációról generációra továbbadható.
Kvíz: 10 kérdésből eltaláljuk melyik generációhoz tartozol!
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!