- Egy bankinak tűnő link is elég lehet ahhoz, hogy megszerezzék belépési adataidat.
- Még a kereső első találata sem garancia arra, hogy tényleg a bankod oldalán jársz.
- Mutatjuk azt a három kérdést, amit minden netbanki belépés előtt fel kell tenned magadnak.
Elmaradt csomagdíj, gyanús bankkártyás tranzakció, lejáró hozzáférés vagy sürgős adategyeztetés? Az üzenet látszólag a bankunktól, egy futárcégtől vagy valamelyik ismert szolgáltatótól érkezik, alatta pedig ott a kényelmes megoldás: csak rá kell kattintani a linkre. Na, innen, így nem szabad belépni a netbankunkba.
Ha egyetlen szabályt jegyzünk meg az online bankolásról, legyen ez. SMS-ben, e-mailben, Messenger- vagy más chatüzenetben kapott linkről soha ne jelentkezzünk be a netbankba. Akkor sem, ha az oldal tökéletesen úgy néz ki, mint a bankunké.
Az adathalász oldalak ugyanis gyakran szinte teljesen lemásolják az eredeti banki felületet. A logó, a színek, a betűtípus és a belépőablak is stimmelhet, csakhogy a begépelt felhasználónév és jelszó nem a bankhoz, hanem a csalókhoz kerül.
Nem biztos, hogy észreveszed a hamis oldalt
Régebben egy adathalász honlapot gyakran elárult a rossz magyarság, a furcsa grafika vagy a gyanús webcím. Ma már erre nem érdemes alapozni. A csalók képesek nagyon meggyőző másolatokat készíteni, ráadásul az üzenetet úgy időzíthetik, hogy ne is legyen időnk gondolkodni.
„Számláját biztonsági okból felfüggesztjük.” „Ismeretlen tranzakciót észleltünk.” „24 órán belül erősítse meg adatait.”
A közös elem a sürgetés. A cél az, hogy előbb kattintsunk, és csak utána kezdjünk gondolkodni.
Különösen megtévesztő, hogy a belépés után akár valódi SMS vagy push értesítés is érkezhet a bankunktól. Ennek az az oka, hogy
a csaló közben a megszerzett adatainkkal ténylegesen megpróbálhat belépni vagy új eszközt regisztrálni.
Ha az általunk kapott jóváhagyó kódot is beírjuk a hamis oldalra, azzal akár éppen a csaló műveletét engedélyezhetjük. Szakértők ezért azt tanácsolják, hogy mindig olvassuk el, pontosan milyen művelet jóváhagyására szolgál az érkező kód vagy értesítés.
A kereső első találata sem feltétlenül a bankod
Van egy másik út is, amely biztonságosnak tűnik, pedig nem feltétlenül az. Rákeresünk a bankunk nevére, majd rákattintunk az első találatra. Sajnos azonban olyan esetekről is hallani, amiben az ügyfelek így jutottak el hamis netbanki oldalakra.
A keresési találatok között az adathalász oldal akár kiemelt helyen is megjelenhetett, a felhasználó pedig abban a hitben adta meg az adatait, hogy a saját bankjánál jár.
A biztonságosabb rutin ezért meglepően egyszerű. Használd a bank hivatalos mobilalkalmazását, vagy a netbank címét írd be magad a böngészőbe, illetve mentsd el könyvjelzőként. Mindig a teljes webcímet nézzük meg: néhány felcserélt betű vagy egy megtévesztő domain könnyen elkerülheti a figyelmünket.
Nyilvános wifin inkább ne bankolj
A reptér, a kávézó, a bevásárlóközpont vagy a hotel ingyenes wifije kényelmes, de pénzügyeket intézni nem ez a legjobb csatorna, ugyanis a támadók a valódihoz hasonló nevű hamis hotspotot is létrehozhatnak.
Az úgynevezett „evil twin” támadásnál például azt hihetjük, hogy a reptér hivatalos hálózatára csatlakozunk, miközben valójában a támadó által létrehozott hálózatot használjuk. Nyilvános wifi esetén szakemberek a megbízható VPN használatát, vagy inkább mobilinternetet javasolnak.
Ha tehát sürgősen utalnunk kell, egyszerűbb és biztonságosabb lehet kikapcsolni a wifit, és mobilnetre váltani.
Más számítógépéről se intézd a pénzügyeidet
Munkahelyi közös gép, szállodai számítógép, internetkávézó vagy egy ismerős laptopja sem ideális netbankolásra. Nem tudhatjuk biztosan, milyen programok futnak rajta, naprakészek-e a biztonsági frissítések, vagy tárolja-e valamilyen módon a böngésző a belépési adatainkat.
A legjobb, ha pénzügyi műveleteinkhez a saját, frissített és képernyőzárral védett telefonunkat vagy számítógépünket használjuk.
És van még egy fontos szabály: ne lépj be a netbankba akkor, amikor egy idegen távoli hozzáférést vagy képernyőmegosztást kapott a készülékedhez.
Ilyenkor már lehet, hogy késő (Forrás: Getty Images)
Öt másodperces szabály netbankolás előtt
Mielőtt megadnád a jelszavadat, tedd fel magadnak három kérdést:
- Én nyitottam meg a bankot?
- A megszokott alkalmazást vagy címet használom?
- Senki nem kért arra, hogy most azonnal lépjek be?
Ha bármelyikre nem egyértelmű a válasz, zárd be az oldalt.
Különösen gyanús, ha valaki azért akar beléptetni a netbankodba, hogy pénzt kapj. Egy átutalás fogadásához nincs szükség arra, hogy a címzett belépjen a bankjába, jelszót adjon meg vagy valamiféle „jóváhagyást” végezzen.
Mi van, ha már beírtad az adataidat?
Ilyenkor nem érdemes arra várni, történik-e valami. Azonnal fel kell venni a kapcsolatot a bankkal, ellenőrizni kell a számlaforgalmat, és biztonságos eszközről mielőbb meg kell változtatni a netbanki belépési adatokat. Érdemes azt is ellenőrizni, nem került-e új, ismeretlen eszköz a számlához tartozó regisztrált készülékek közé.
Ha idegen program kerülhetett a telefonra vagy a számítógépre, az eszközön használt más fontos fiókok jelszavait is biztonságos készülékről kell lecserélni.És még akkor is érdemes cselekedni, ha egyelőre nem hiányzik pénz a számláról. A megszerzett belépési adatokkal a csalók nem feltétlenül azonnal próbálkoznak.
A netbankolás biztonságának egyik legjobb szabálya végül is meglepően egyszerű. Ne engedd, hogy bárki más mutassa meg neked az ajtót a bankodhoz. Te nyisd ki – a hivatalos alkalmazásból vagy a saját magad által megnyitott banki oldalról.
Kapcsolódó: Így lehetünk biztonságban a neten
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!